A következő évtized végén hagyhatják el a hazai iskolapadokat az első olyan diákok, akik rendelkeznek majd a munkaerőpiacra lépéshez már ma is szükséges digitális kompetenciával. Feltéve, ha az illetékes hazai szervek rábólintanak az informatikai kerettantervre.

2019-ben kerülhet be a Nemzeti Alaptantervbe

"A digitális kompetenciák fejlesztését segítő komplex informatikai kerettanterv az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) gondozásában készült el, amit néhány héten belül eljuttatunk az illetékeseknek" - jelentette be Horváth Ádám, az IVSZ oktatási munkacsoportjának leköszönő vezetője.

A hogyan továbbról majd a köznevelési kerekasztal dönt, pozitív fogadtatás esetén a kerettanterv 2019-től már a Nemzeti Alaptanterv része lehet. Kérdésünkre, hogy a bevezetéshez mi jelenti a legnagyobb kihívást, Horváth Ádám elsősorban nem a költségeket említette, hanem azt, hogyan lehet az informatikát a többi tantárgy, illetve általában a közoktatásban megszerzendő tudás részévé tenni.

Szerinte ugyanis nemcsak az a lényeg, hogy nőjön az informatikai órák száma, ami egyébként, ha sikerül elfogadtatni az elképzeléseket, akkor a jelenlegi 180 óráról 555 órára bővülhet. A 180 órát most 12 év alatt "teljesíti" a közoktatás, az általános iskolában mindössze évi 8 órát, a középiskolában pedig évi 32 órát töltenek a diákok az informatikai ismeretek elsajátításával.

Hogyan tarthatók meg az informatika tanárok?

A növekvő tudás átadásához szükség lesz még a megfelelő internethozzáférésre és a pedagógusok átképzésére is, ezek finanszírozhatók uniós fejlesztési projektekből is. Arra a kihívásra viszont egyelőre még nincs válasza az IVSZ szakértőinek, hogyan lehet majd betölteni az informatikai tanári állásokat egy olyan helyzetben, amikor a versenypiac minden a programozáshoz, kódoláshoz is értő it-szakértőt tárt karokkal és a tanári javadalmazás sokszorosát kitevő fizetéssel vár.

Az elkészült kerettanterv az informatika oktatást a jelenleginél szórakoztatóbbá, játékosabbá, gyakorlatiasabbá és élményalapúbbá kívánja tenni. A jelenlegi rendszer sok esetben a teljesen felesleges informatika történetet tanít, megreked az irodai alkalmazások elsajátításának a szintjén, és ami még ennél is nagyobb baj, nem készít fel a pályaorientációra.

Az új javaslat szerint már az általános iskola alsó tagozatában bevezetnék a heti egy óra informatika oktatást, ezek még az alapkészségek fejlesztését, így például az algoritmikus gondolkodást, valamint a programozás játékos alapjait szolgálnák. Kiemelte a gépírás oktatás elengedhetetlen voltát, ezt a tárgyat a szakértő már az általános iskola harmadik osztályában tenné kötelezővé, ami szerinte fél év alatt elsajátítható. El kell szakadni a PC-központú szemlélettől, szélesebb spektrumra, felhőalapú és mobil tudásra van szükség.

Arról sincs ugyanakkor konkrét elképzelés, hogy az egymásra épülő modulokból álló képzésben hány átmeneti pont lesz, ahová a régi rendszerben tanuló idősebb diákok is be tudnak kapcsolódni.

Szükség lesz a rendszeres frissítésre

Horváth Ádám megjegyezte, időszerű volt az új kerettanterv-javaslat, mert az 1999-ben kiadott legutóbbiban még olyan eszközök és fogalmak szerepelnek, amik már történelmi múltnak számítanak az informatikában, sokat már nem is használnak. (A javaslatot megalapozó szakmai anyag itt olvasható.) Kérdésünkre, hogy a mostani javaslat 2.0-ás verziójára hány évet kell várni, azt mondta, hogy a koncepciót a tervek szerint 3-4 évente kell majd frissíteni.

Az elképzelést vitára érdemesnek minősítette, de azért hozzátette, hogy a feltételei a jelenlegi rendszerben még nincsenek meg, beleértve az óraszámok növelését is. Ezt ugyanis valamilyen más tárgynak a rovására lehet csak megtenni, mivel nem növelhető a diákok óraszám-leterheltsége.

Az oktatási igazgató párhuzamot vont más európai országok gyakorlatával, megemlítette, hogy több olyan uniós ország is van, ahol az informatikai óra mellett külön tárgyként tanítják a programozást. A brit közoktatásban pedig 2014-től a középiskolákban már elvárás, hogy a végzősök tudjanak mobil alkalmazást fejleszteni.

Merkel is így gondolja

A témának különös aktualitást ad, hogy a német kancellár néhány napja, a hannoveri CeBIT megnyitóján azt nyilatkozta, hogy a 21. századi ember boldogulása érdekében az írás, az olvasás és a számolás mellé a programozást is be kell emelni az alapvető képességek közé. Angela Merkel a világ legnagyobb információtechnológiai szakkiállításán elmondta: az embereket el kell vinni, be kell vezetni ebbe az új korszakba, de erre a politika egyedül nem képes, szüksége van a digitális technológiákat szolgáltató vállalatok segítségére, a többi között az oktatás új formáinak kialakításában, az "iskola digitalizációjában". Szerinte az államnak nagyon offenzív módon hozzá kell látnia a digitalizáció folyamatának előmozdításához, meg kell mutatnia az embereknek, hogy milyen többletértéket jelent az új korszak beköszönte.