Az amerikai kormányzati ellenőrzési hivatal (GAO) 45 különböző kormányügynökség álláspontját gereblyézte össze egy jelentésben, amelyet most decemberben küldött el a megfelelő kongresszusi bizottságoknak. Ebben a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium, a belbiztonsági minisztérium és a hírszerző ügynökségek munkáját koordináló hivatal (ODNI) által meghatározott, 5 éves vagy annál hosszabb távon érvényesülő fenyegetéseket értékelték, amelyeket a válaszadók nemzetbiztonsági kockázatnak tartanak.

A dokumentum megerősíti a mára szinte közhelyszerű vélekedést, hogy a kvantum számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a tárgyak internete (IoT) vagy a biotechnológia ugyanolyan rizikót hordoznak, mint a nukleáris fegyverek, a terrorizmus vagy akár a klímaváltozás (bár utóbbiban az USA elnöke speciel nem hisz). A következő évtizedben mindezek alapján a legnagyobb kockázatot a "kettős felhasználású technológiákban" látják, vagyis az olyan technikai megoldásokban, amelyeket a pozitív társadalmi hatások miatt fejlesztenek, azonban könnyen felhasználhatók ellenkező szándékkal is.

Azokról a generalizált, különböző rendszerek közt interoperábilisan működő technológiákról van szó, amelyek a szoftveres vagy hardveres vonatkozásokon túl a rájuk jellemző folyamatokat és gyakorlatokat is meghatározzák – ilyen például a titkosítás, az autonóm rendszerek, az MI alkalmazása vagy a kvantumszámítógépek megjelenése. Bár ezek előrelépést jelentenek az adatok védelme, a veszélyes terepen való munka vagy egyszerűen csak az idő- és erőforrás-megtakarítás szempontjából, megfelelő kezekben ugyanilyen pusztító hatásuk lehet.

Könnyű hozzáférni, nehéz rá felkészülni

Erre példa a mesterséges intelligencia kommercializálódása, ami egyre inkább elérhetővé teszi az (akár katonai célra használható) MI-technológiákat, vagy a kvantumkommunikáció, amely elfoghatatlan és feltörhetetlen információcserét tesz lehetővé az Egyesült Államok – vagy a saját szempontjából bármely más ország – ellenségei között. A listán szerepel a "közösségi műveletek" nevű tétel is, ami alatt a közösségi média, az MI és az adatelemzés eszközeivel levezényelt hatékony dezinformációs kampányokat, az információ fegyverként való felhasználását értik.

A dokumentum megállapítja, hogy a konfliktusoknak már kialakult egy "szürke zónás", a hagyományos értelemben vett háború és béke közti természete. Ennek egyik sajátsága, hogy a formálisan gyengébb ellenfelek mára megtanulták, milyen eszközökkel érhetik el céljaikat úgy, hogy az a nyugati demokráciák értelmezésében ne jelentsen hadiállapotot, ne provokáljon katonai összecsapást. A beszámoló ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy a megfelelő felkészülés hiányában az USA szerepe egyre gyengül majd a nemzetközi politikában.

Az anyagban világosan jelzik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei versenyhelyzetben vannak, amennyiben az ellenfeleknél gyorsabban kell kidolgozniuk saját válaszlépéseiket, ehhez pedig a stratégiai környezet mélyebb ismeretére lenne szükség. Ezzel kapcsolatban a védelmi minisztérium álláspontját idézik, amely szerint az amerikaiakat felkészületlenül érte a globális változások manapság tapasztalható üteme. A riport négy csoportba sorolja a középtávú kockázatokat, ahol a kettős felhasználású technológiák külön kategóriát képeznek a politikai-katonai, a demográfiai és a fegyverzeti techológiai tényezők mellett:
 

forrás: GAO / Long-Range Emerging Threats Facing the United States As Identified by Federal Agencies

Az újkeletű hidegháború technológiai vonatkozásai mára egyébként is rendszeres témává váltak. Ezen belül az egyik front a legújabb generációs távközlési infrastruktúra kiépítése, de ugyanilyen terület a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás kutatása is, ahol ugyancsak olvadozik a nyugati technológiai fölény. A "szürke zónás" konfliktusok is napi szinten felbukkannak az adatbiztonsággal kapcsolatos hírekben, például az érdemi válasz nélkül hagyott, a szakemberek szerint állami szponzorációval végrehajtott adatlopások esetében.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »