Csak Magyarországon 700 ipari robotot adtak el tavaly az IFR (International Federation of Robotics) adatai szerint. A piaci hangsúly az elmúlt tíz év folyamán fokozatosan áttevődött az együttműködő robotokra (kobot), ma már globálisan ez a szegmens nő a leggyorsabban. Bár az ipari robotok alkalmazása nem újdonság a gyártóiparban, a gyártás digitalizációja, az Ipar 4.0 új lendületet és irányt is adott a robotok alkalmazásának.

Két év múlva 3 millióan lesznek

Az IFR pár napja publikált felmérése szerint az évtized végén már több mint 3 millió robot dolgozik majd a termelő üzemekben. A piac növekedése az évtized közepén gyorsult fel, és ha beigazolódik az robotikai világszervezet jóslata, a 2014-es állapothoz képest az ipari robotok száma megduplázódik 2020-ra.

Ennek hatása ma már egyre kevésbé kérdéses, annál inkább a társadalmi szintű kezelése. A robotika olyan mértékben alakítja át az emberi munkahelyeket, hogy a következményeket a kormányoknak és a vállalatoknak közösen kell kezelniük – állítja Junji Tsuda, az ipari robotokat gyártó japán Yaskawa cég igazgatótanácsának elnöke is, aki jelenleg az IFR elnöki posztját is betölti. Az alacsony hozzáadott értékű, mechanikus munkák iránti igény csökken, miközben a magas szakértelmet kívánó munkakörök száma megnő.

A negatív hatásokat olyan programokkal lehet ellensúlyozni, melyek felkészítik a munkavállalókat a technológiai változásokra.

Bár minden érintett országban vannak ilyen programok, jelenleg a legelőrébb Szingapúr jár. 2015-ben indították el a SkillFuture programot. A program legmegfoghatóbb része az, hogy minden 25 életévét betöltött szingapúri polgár kap évi 500 dolláros keretet, amelyet saját továbbképzésére fordíthat. A városállam kormánya szerint az élethosszig tartó tanulás az egyén felelőssége, ezért is nem a vállalatoknak, hanem a polgároknak adják: mindenkinek jár, aki szingapúri állampolgár.

Az igénybe vehető tanfolyamok arról tanúskodnak, hogy a szingapúri állam a képzési irányba nem szól bele. A kínálat ennek megfelelően széles, az élelmiszeripartól, gasztronómiától a környezetvédelmen át a mérnöki tudományokig terjed. Ugyanakkor a kormányzat a minőséget felügyeli, csak az általa elfogadott képzésekre lehet felhasználni a keretet. A fel nem használt keret nem évül el, így össze is lehet gyűjteni egy-egy drágább tanfolyamra.

Magyarország egyelőre más szakaszban van

A robotizáció iránti igény Magyarországon is nő. Az IFR adatai szerint 2017-ben több mint 700 ipari robotot adtak el Magyarországon. Ez tetemes növekedés, hiszen egy évvel korábban az IFR még csak 5600 robotot tartott nyilván az országban. A robotok összlétszámát tekintve Magyarország a 32. a globális rangsorban.

A modern termelési struktúrákhoz való alkalmazkodás idén kormányprogrammá is vált, beleértve a termelékenységjavítást és a munkaerő folyamatos képzését is. Erről Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter még jelöltként beszélt a bizottsági meghallgatásán.

A Palkovics irányította tárca létrehozásával kormányzati szintre kerültek olyan témák, mint a mesterséges intelligencia, a robotizáció stb. Ezek jellemzően olyan technológiák, amelyek az emberi munkaerő kiváltására (is) szolgálnak.

A robotizáció elterjesztésébe a kormány tevőlegesen is beszáll. Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára a múlt hónapban a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a termelő kkv-knak a szaktárca 200 robotot biztosít. A robotizált gyárak felépítéséhez a tapasztalatot pedig az IVSZ és az IFKA által közösen koordinált Ipar 4.0 Mintagyárak programban lehet megszerezni. Az érdeklődő kkv-k részben a mintagyárak valamelyikében, részben a BME-n felállított technológiai központban szerezhetik meg a gyárfejlesztéshez szükséges tudás egy részét.