Tavaly októberben már némi ízelítőt kaphattunk abból, mivel szeretné átrendezni a játékipart a világ egyik legnagyobb technológiai óriása. Az akkor még Project Stream néven futó megoldás mára megkapta végleges nevét és néhány részlet is kiderült a tegnap Amerikában tartott nagy bejelentésen. A Stadia ennek ellenére egyelőre inkább a mögötte álló cég irdatlan erőforrásai miatt érdemes a figyelemre, mivel a nagy leleplezés során több fontos téma maradt teljes homályban.

Konzolt, gamer PC-t vennél? Felejtsd el!

Némi leegyszerűsítéssel a fenti mottóval jellemezhetjük leginkább a Stadia mögött meghúzódó elképzelést. A szogáltatással ugyanis a felhasználók egy sima számítógéptől kezdve a tévén át egészen a telefonokig szinte mindennel képesek lesznek nagy erőforrásigényű, komoly címek futtatására is.

A Google azt ígéri, hogy a felhőből érkező játékok akár 4K-s felbontással és 60 fps sebességgel is futnak majd a különböző eszközökön, mindezt természetesen úgy megoldva, hogy a felhasználó gépére maga a játék nem települ. Az átjárhatóságot nem csak platformok között, hanem házon belüli eszközöknél is képes lesz biztosítani a Stadia, azaz a laptopon kezdett lövöldözést simán át lehet dobni majd a tévénkre, esetleg a mobilunkra, ha sürgős dolgunk támadna a mosdóban.

A vállalat adatközpontjai és dedikált optikai kábelei mellett egy másik saját szolgáltatásnak is nagy szerepet szánnak a Stadia elterjesztésében, ez pedig maga a YouTube. A Google videós oldalát már most is rengeteg gamer használja közvetítésére, amit rajongók és érdeklődők hada követ figyelemmel. Amint beindul a Stadia, ezeknél a közvetítéseknél csak egy kattintásra lesz a felhasználó attól, hogy maga is kipróbálja az éppen futó programot.
 

A Stadia mellé érkezik egy dedikált kontroller is, ami funkcionalitásban hozza a jelenleg is használatban lévő eszközök képességeit, de két plusz gombot kap. Ebből az egyikkel külön információt, segítséget kérhetnek a játékosok a Google mesterséges intelligenciával hajtott asszisztensétől, míg a másikkal azonnal meg lehet osztani az élményt másokkal egy YouTube-közvetítés indításával.

Az indulásról egyelőre annyit tudni, hogy még idén sor kerül rá. Első körben az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és "Európa nagy része" lesz a lefedett régiók között, de azt például egyelőre nem tudni, hogy ebbe beletartozik-e Magyarország.

Kérdés kérdés hátán

Mint ahogy egy sor más dologgal kapcsolatban is maximum a sötétben tudunk tapogatózni a Stadia-bejelentést követően. Az egyik legfontosabb eleme lenne az egész üzleti koncepciónak az, hogy a Google-nek milyen játékfejlesztőket sikerül magához édesgetnie. Ezen a fronton majdhogynem semmit nem lehet tudni, mivel a Project Stream kapcsán már tavaly demózott Assassin’s Creed Odyssey mellett egyedül a Doom: Eternal címet említették konkrétan. Bár utóbbi nagy név, ez egyelőre nagyon karcsú portfólió egy egész pályás letámadáshoz.

Az sem mindegy, hogy maga a szolgáltatás milyen konstrukcióban (pl. előfizetéses, használatarányos, játékonként számolt) és főleg mennyiért lesz elérhető. Ezzel kapcsolatban még csak találgatni sem nagyon tudtak a nemzetközi lapok beszámolóiban megszólaltatott szakértők. Ugyanúgy nem tudni, mennyibe kerül majd a Google saját kontrollere. De maga az indulási dátum is ködbe vész azzal, hogy egyelőre csak annyi biztos, hogy még idén elstartol a Stadia.

Szintén érdekes téma lehet a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges internetkapcsolat sebessége. Tavaly októberben, amikor a bétát bemutatták, elhangzott ugyan egy 25 megabites küszöb, ám a 4K-s élmény továbbításához ennél borítékolhatóan többre lesz majd szükség a felhasználói oldalon.

Nem kell még izgulni?

Pontosan a fentiek miatt egyelőre azért nem kell eltemetni a konzolgyártókat. Még úgy sem, hogy a bejelentést követően a Sony és a Nintendo árfolyama egyaránt zuhant egy kicsit. Ezt inkább a pillanat hevében adott (megalapozatlan) reakciónak minősítették pénzügyi elemzők, mintsem valós üzleti félelmek miatti újraárazásnak.

Való igaz, a Google-nek sok mindent kell még bizonyítania ahhoz, hogy a Stadia komolyan átrajzolhassa a jelenlegi játékpiaci status quót. Arrról nem is beszélve, hogy nemcsak ők, de mások is pontosan látják, hogy a felhőbe tart a szegmens, és ennek megfelelően megkezdték a felkészülést a váltásra, amely azért nem egyik pillanatról a másikra fog lezajlani.

A Microsoft készül az Xbox lehetőségeinek kiterjesztésére, a Sonynak pedig ott van a PlayStation Now nevű felhőszolgáltatása, amely lehetővé teszi a konzoljátékok távoli lejátszását. Aztán említhető az Nvidia, amely GeForce Now néven kezdett kísérletezni egy PC-ken és Macintoshokon futtatott szolgáltatással, de a hírek szerint az Amazon, sőt a kínai Tencent is igyekszik megtalálni a megfelelő kulcsot a százmilliárd dollárokban mérhető piacra. Hogy a Steam PC-s egyeduralmát megtörni kívánó új játékáruházról és annak tovagyűrűző hatásairól már ne is beszéljünk.