A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) félévente ad jelentést a hazai mobilpiaccal kapcsolatos trendekről. A most megjelent, 2020 második felének adatait tartalmazó anyag arról tanúskodik, hogy nagyon felpörgött az igény a kommunikációra, amiben nyilvánvalóan komoly szerepet játszottak a pandémia miatt bevezetett korlátozó intézkedések.

Akarsz beszélni róla?

A jelentés egyik legérdekesebb eleme, hogy a telefonhívások forgalma közel ötödével, 7,1 milliárd percre nőtt. Ez jelentősen erősebb dinamikát jelent, mint amit az elmúlt években a hatósági statisztikák mutattak. 2017 utolsó negyedévében 5,5 milliárd percet regisztráltak, egy évre rá 5,8 milliárdot, míg tavalyelőtt 6 milliárd perc környékén állt meg a számláló, azaz a bővülés konstans, ám lassú volt. Az NMHH szerint ezen a területen a tavalyi második félévben nem volt lényegi eltérés a lakossági és a nem lakossági előfizetők szegmense között a növekedési rátát illetően.

A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2020 végén túllépte a 126 millió gigabájtot, miközben egy évvel korábban még a 100 milliót sem érte el. A 35 százalékos növekedési ütem azonban nem annyira kirívó ezen a területen, mivel az okostelefonok elterjedése és a internetezési szokások változása az elmúlt években is fokozatosan és erőteljesen kapacitálta a forgalom emelkedését. A mostani növekedésből eltérő módon vették ki a részüket az egyes fogyasztói csoportok. A lakossági előfizetők egy SIM-kártyára jutó átlagos havi adatforgalma 42,8 százalékkal, a nem lakossági előfizetőké viszont csak 12,4 százalékkal emelkedett.

A vizsgált négy év alatt a SIM-kártyák száma érdemben nem változott, bár a mobilpiacon a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 2020 első felében átmenetileg enyhén visszaesett. 2020 végén az aktivált SIM-kártyák száma 11,5 millió, míg a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 10,6 millió darab körül alakult. Az előfizetéses (úgynevezett post paid) kártyák aránya a 2017 első negyedévi 60,2 százalékról a vizsgált időszak végére 69,5 százalékra emelkedett a feltöltőkártyás (úgynevezett pre paid) SIM-kártyák rovására. Az aktivált M2M (machine-to-machine) – tehát az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó – SIM-kártyák száma évi tízszázalékos növekedéssel 1,3 millió darab fölé emelkedett 2020 második felében.

Itt az 5G, de még a 4G hajrázik

Miközben a világ más régióhoz hasonlóan a magyar szolgáltatók is igyekeznek egymásra licitálni azzal, hogy ki és hol kezdte meg a legújabb, ötödik generációs kommunikációs hálózat kiépítését, egyelőre a 4G-nek is van még mit meghódítani. A jelentés adatai szerint ugyanakkor ez a folyamat jól haladt az elmúlt évben. Az időszak végére már a hívásforgalom közel fele zajlott ilyen hálózaton, míg 2019 végén ez az arány csak 25 százalék volt. A növekedés oka a hatóság szerint vélhetően nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G-képes készüléket használnak. Ennek köszönhető, hogy 2020 végére a 4G-s hívásforgalom meghaladta a 3G-s forgalmat, amely közel 46 százalékos volt.

A teljes belföldi mobilinternet-forgalom 95 százalékát 4G-hálózaton továbbították 2020 végére, míg a 3G 3,6 százalékot, a 2G 1,5 százalékot tett ki. Az elmúlt négy évben az éves mobilinternet-forgalom több mint megháromszorozódott. Tavaly az éves mennyiség megközelítette a 475 millió gigabájtot. Ezen belül az összes forgalom kétharmadát kitevő okostelefonos szegmens adatforgalma 2020 utolsó negyedévére 87,2 millió gigabájtra bővült, ami az előző év azonos időszakához viszonyítottan majdnem 40 százalékos ugrást jelent. Egy számlás okostelefonos SIM-kártya 2020 végén havonta átlagosan 4,9 gigabájtnyi adatforgalmat generált, míg egy feltöltőkártyás ennek kevesebb mint harmadát, alig 1,5 gigabájtot.