A Telenor Magyarország tavaly decemberben jelentette be, hogy új vezetővel vág neki a 2021-es évnek: január 1-től Peter Gažik foglalta el a távozó Jan Hanuš helyét, aki 2018 júliusától töltötte be a társaság vezérigazgatói posztját. Gažik ezt megelőzően öt éven át irányította a szlovák O2 mobiltársaságot; ez utóbbi ugyanannak a cseh PPF Csoportnak az érdekeltsége, amely három évvel ezelőtt vásárolta fel a Telenor Magyarországot, jelenleg pedig a vállalat 75 százalékos tulajdonosa, miután az Antenna Hungária 2019-ben 25 százalékos részesedést vásárolt a mobil távközlési szolgáltatóban.

Szerdán a Telenor új vezérigazgatója online sajtótájékoztatón értékelte a cég kihívásokkal teli 2020-as évét, és vázolta a társaság idei terveit is. Az előbbiről szólva kiderült, hogy a vállalatnak más munkaadókhoz hasonlóan magának is alkalmazkodni kellett a veszélyhelyzeti körülményekhez, ám azt alapelvként határozta meg, hogy 2020-ban nem kerít sort sem elbocsátásokra, sem kényszerszabadságolásokra a kiszámíthatatlan gazdasági hatások miatt.

A járványhelyzetben a telekommunikáció szerepe itthon is felértékelődött: a Telenor a belföldön megszokott éves növekedési trendeknél jelentősebb hálózati forgalomnövekedést tapasztalt az előző évhez képest. Ez a mobilnetes forgalomban éves szinten átlagosan 30 százalék körüli, a beszélt percek tekintetében pedig 10 százalékos növekedést jelent, ahogy egyre több ügyfél választ korlátlan beszélgetést tartalmazó tarifát.

Nem meglepő, hogy a külföldi utazások elmaradása miatt a roamingforgalom várt bővülése is elmaradt, emellett a mobilfizetési szolgáltatások forgalmában is megmutatkozott a díjmentes parkolás hatása. A veszélyhelyzeti korlátozások eredményeként területileg is változtak az ügyfelek mobilhasználati igényei, ennek kiszolgálására a Telenor több mint 200 helyszínen hajtott végre a tervezetten felüli hálózati finomhangolásokat az év első felében. Az első lezárásokat követően a Telnor Magyarország 40 százalékos növekedést jegyzett az online önkiszolgáló alkalmazás használatában, ami éves szinten is 30 százalék fölötti használati növekményt hozott.

Jön az 5G és a digitális termékek

Ahogy annak idején mi is beszámoltunk róla, a Telenor az NMHH 2020-as frekvenciaaukcióján 35,6 milliárd forintért szerzett az 5G bevezetéséhez szükséges frekvenciát a 700 és 3600 MHz-es tartományokban. A társaság akkor az aktuálisan 99,5 százalékos lakossági lefedettséget biztosító 4G-s Hipernet szolgáltatás továbbfejlesztéséről beszélt, első körben pedig a nagy forgalmú területeken tervezte az 5G bevezetését. A Telenor a 2021 elején bonyolított frekvenciaaukción ugyancsak sikeresen licitált a 900-as és 1800-as frekvenciatartományban, 15 évre közel 57 milliárd forintért hosszabbítva meg a sávokban rendelkezésre álló licenceket.

A vállalat mindezek során megfelelő mennyiségű frekvenciához jutott ahhoz, hogy a magyarországi jelenlétét hosszú évekre biztosítsa a megfelelő minőségű szolgáltatásokkal. Peter Gažik néhány nappal ezelőtt, március 15-én jelentette be, hogy a vállalati partnerek érdeklődése, illetve a lakossági oldalon is egyre inkább megfizethető 5G-képes okostelefonok megjelenése miatt a Telenor is érettnek látják a helyzetet az 5G-szolgáltatás elindítására.

A Hipernet 5G szolgáltatás jelenleg csak Győr és Törökbálint egy részén működik, a folyamatos fejlesztések révén azonban az év végéig országosan több száz bázisállomáson válik elérhetővé az új technológia, az első között Budapest egyes területein és a Balaton környékén. Az idén az 5G mellett már nagy hangsúlyt kapnak a digitális termékek, ami a mobil pénzügyi szolgáltatások, a különböző IoT-megoldások, az ígéretes startupokkal való közös szolgáltatások és az eSIM 2021-re tervezett bevezetését jelenti.