A három licitáló szolgáltató összesen 128 és fél milliárd forintot fizet a frekvenciákért.

Tegnap gyorsított eljárásban lezavarta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az 5G-s frekvenciák árverését. Mint a Digi kizárása kapcsán lapunk is megírta, a versenyben állva maradt három versenyző, a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország az eredeti terv szerint egy próbaárverés után négy külön naptári napon licitálhatott volna az egyes frekvenciasávok blokkjaira.

Védőfelszerelésben folyt a kemény verseny

A járványhelyzet azonban felülírta ezt. Bár március 24-én a próbaárverést megtartották, végül szigorú biztonsági intézkedések mellett mind a négy sáv (700 MHz, 2100 MHz, 2600 MHz és 3600 MHz) blokkjaira egy napon lebonyolították a licitet. (Mint az NMHH közleménye írta, a résztvevők például védőfelszerelésben vehettek részt az árverésen.)

Az NMHH közleménye szerint intenzív verseny bontakozott ki, így a három vállalat a kikiáltási ár fölött, összesen 128,5 milliárd forint ellenében jutott hozzá új blokkokhoz. Az árverésre kínált teljes csomag kikiáltási ára – a 2600 MHz nélkül, melyre egyik szolgáltató sem nyújtott be ajánlatot – 83,5 milliárd forint volt.

Az már március 11-én, a beérkezett ajánlatok bontásakor kiderült, hogy a 700 MHz-es, 2100 MHz-es és 3600 MHz-es frekvenciasávokra a kínálatnál nagyobb a kereslet. A szolgáltatók az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhattak, hogy az adott sávban a dokumentációban megadott kezdőlicit értékéről indulva mennyi frekvenciablokkra tartanak igényt. Az árverésen a közlemény szerint a 700 MHz-es frekvenciasávban alakult ki intenzív verseny. Ezt az árak is tükrözik, mind a Telekom, mind a Vodafone (a két cég frekvenciánként közölte az árat) az egységenkénti 5 milliárd helyett 13 milliárdon ütötte le a csomagokat. A 3600 GHz-es sávban sokkal kisebb volt a különbség, az egységenkénti 1,5 milliárdos kikiáltási árhoz képest a licit 1,65 milliárdig ment fel.

Ez a végeredmény

Végül a Magyar Telekom a 700 MHz-es és a 2100 MHz-es sávban is 2×10 MHz-hez jutott 26 milliárd, illetve 8,44  milliárd forintért, a 3600 MHz-es sávban pedig 19,8 milliárdért szerzett 120 MHz-et. A blokkokért kifizetendő 54,24 milliárd forint felett a Telekom jelenértéken évi 33 milliárd forint sávdíjjal számol. A vállalat bejelentette, hogy a frekvenciaengedélyek megszerzése után rövid időn belül elindítja 5G-s szolgáltatását.

A Telenor a 700 MHz-es sávban 2×5 MHz-et, a 3600 MHz-es sávban pedig 140 MHz-et szerzett, míg a 2100 MHz-es sávban nem jutott blokkhoz. A cég összesen 35,61 milliárd forintért jutott a blokkokhoz (a vállalat nem közölt erre vonatkozó részletes adatokat). A Telenor terve az, hogy a jelenleg 99,5 százalékos lakossági lefedettséget biztosító 4G-s Hipernetet fejleszti tovább, és első körben a nagy forgalmú területeken egészíti ki a 4G-t az 5G.

 
NMHH Frekvenciaárvverés 2020
Infogram


Végül a Vodafone, amelynek már van kereskedelmi 5G-s szolgáltatása, összesen 38,65 milliárd forintért jutott blokkohoz. A 700 MHz-es sávban 2×10 MHz-et nyert el 26 milliárd forintért, a 2100 MHz-es sávban 2×5 MHz-et 4,4 milliárdért, valamint 8,25 milliárdért 50 MHz-et a 3600 MHz-es sávban. Mint a Budapesten már 34 darab 5G-s bázisállomással rendelkező szolgáltató közleménye írja: a 700 MHz-es és a 3,6 GHz-es blokkokat az 5G-s hálózatuk bővítésére, míg míg a 2100 MHz-es blokkokat a 4G hálózat további kapacitásnövelésére használja.

A megszerzett frekvencia 15 évre, 2035-ig szól, de egyszer – változatlan feltételekkel és újabb egyszeri díj megfizetése nélkül – öt évvel meghosszabbítható. A 700 MHz-es frekvenciasávot legkorábban 2020. szeptember 6-ától vehetik használatba a szolgáltatók, mert addig földfelszíni digitális televíziós műsorszóró állomások üzemelnek rajta.

Mobilitás

A cloudos játékból sem maradhat ki a Facebook

A közösségi óriás is beszáll a streamelt játékok piacára. Tanulva egyes korábbi próbálkozók hibájából, a Facebook óvatosan indít.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.