A Vodafone tegnap elindította Magyarország első, mindenki számára elérhető kültéri 5G hálózatát. A városban sem mindenhol érhető el.

Ahogy azt májusban, a Vodafone egyik vezetőjének elszólása nyomán már sejteni lehetett, Budapesten tegnap elindult az operátor 5G-s szolgáltatása. Eddig 33 állandó, élő 5G bázisállomást telepítettek és kapcsoltak hálózatba.

Mint akkor megírtuk, a Vodafone-nak megvolt az elsőséghez a helyzeti előnye, ugyanis a 2016-os frekvenciaaukción már vásárolt 5G-s frekvenciát a 3,5GHz-es sávban. Erre építve indul most a budapesti kereskedelmi 5G is.

A hálózatba kapcsolt 5G-s bázisállomások non-standalone szabvány szerint működnek, tehát a már meglévő 4G állomásokra épülnek – írja közleményében a szolgáltató. Az 5G-s kapcsolat elméleti maximális letöltési sebessége meghaladhatja az 1,4 Gbit/s-ot, a késleltetés pedig 10 milliszekundum alá is csökkenhet. A közlemény ugyanakkor megjegyzi, hogy nincs garantált sebesség: "A garantált letöltési sebesség 0/0 Mbit/s" – írták egy a közlemény alá tett lábjegyzetben, ami arra utal, hogy az új generáicós hálózat használati értéke egyelőre korlátozott, bár marketingfogásnak kétségtelenül nem utolsó.

A hálózat egyelőre Budapest belső kerületeiben és a Duna mentén érhető el. Ehhez természetesen 5G-képes mobil is kell.

A készülékek és a tarifák

A Vodafone készülékkínálatában egyelőre két 5G-képes készülék van: az LG V50 és a Huawei Mate 20X, de azt ígérik, hogy ez hamarosan bővülni fog. A korlátozott használati értéket pedig azzal ellensúlyozza a szolgáltató, hogy nem kér érte felárat: akinek lakossági Red Live, Red Live+ és Red Infinity Pro, illetve vállalati Business Red 5GB, Business Red 20GB, Business Red Superior, vagy Business Red World csomagja van, további költségek nélkül használhatja az új hálózatot.

Mobilitás

Több mint egymillió dollárt kaszált a Polymarketen egy Google-alkalmazott

A cég vizsgálatot indított és feljelentést tett a nem publikus marketinges állományok között talált információ birtokában fogadásokat kötő munkatárs ellen.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.