Nem tudod legyőzni innovációban startup konkurenseidet? Akkor társulj velük – idén minden eddiginél több nagyvállalat választotta-választja ezt az utat. Több multinacionális vállalat maga is rendelkezik komoly kockázati befektetési porfólióval. A technológiai iparágban ilyen például az Intel, melynek kockázati befektetési társasága az Intel Capital jelentős szereplője a globális VC-piacnak (Venture Capital).

Az Alphabet ennél is tovább ment: egész kis befektetési hálózatot épített fel, amely három alapra épül. A GV (korábban Google Ventures) a korai szakaszú befektetésekre, a CapitalG (korábban Google Capital) a fejlettebb fázisú cégekre koncentrál, míg a Gradient Ventures, amely a legfiatalabb alap, kifejezetten a mesterséges intelligencia területén dolgozó startupokat próbálja lehalászni. Az Alphabet még arra is ügyel, hogy a befektetőtársaságok a cégen belül is startup kontextusba kerüljenek.

Csúcsévet jósolnak

A Crunchbase adatai szerint 2018-ban rekordszintre emelkedhet a vállalati befektetések összege. Még az olyan, egyébként többszörösen is érzékeny iparágtól, mint a hadiipar, sem áll távol az ilyen jellegű tevékenység. A Cruchbase összeállítása a Lockheed Martint hozza példának: a vállalat a nyáron duplázta meg a 2007-ben létrehozott kockázati tőkealapját, amely így már 200 millió dollárból gazdálkodhat.

Épp Lockheed Martint példája mutatja, egy ilyen befektetés nem is olyan kézenfekvő, hiszen ezekből a befektetésekből a konkurensek arra is következtethetnek, hogy az adott vállalat milyen területek iránt érdeklődik.

De szinte minden iparágra igaz a befektetési hajlandóság növekedése. Az Aflac például egy biztosítótársaság, amely idén emelte befektetési alapja, az Alflac Ventures Fund tőkéjét szintén 100 millió dollárról 250 millióra. Vagy ott van a Cigna egészségügyi szolgáltató cég, amely pedig idén hozott létre egy 250 millió dolláros alapot.

Persze mindezek aprópénzek ahhoz képest, amivel például a Softbank játszik. Van egy olyan alapja, amelyben összesen 93 milliárd dollár fekszik. A Softbank azonban nem klasszikus vállalati kockázati befektető (CVC – Corporate Venture Capital), hiszen ebben csak 28 milliárd a saját tőkéje, a többit más partnerei adják össze. A pénz zöme, 60 milliárd, a Közel-Keletről jön, de benne van az Apple (1 milliárd dollár), a Sharp, a Qualcomm, a Foxconn, sőt Larry Ellison családja is.

A lenti grafikon jól mutatja, hogy a vállalati befektetéseket a 2007-2008-ban kitört globális pénzügyi válság megviselte. Az addig amúgy is alacsony szinten álló CVC-befektetési kedv visszaesett, ám már 2011-ben visszakapaszkodott a válság előtti szintre, 2013-tól pedig lendületre is kapott (a grafikon nem a befektetések nagyságát, hanem a befektetési körök számát mutatja).

A vállalati kockázati tőkebefektetések az USA-ban típus szerint 2007-től

A befektetési kedv persze nem csak a technológiai kihívások és a konkurenciától való félelem növelték. Az alacsony kamatszint is ebbe az irányba terelte a vállalatokat. A vállalatok egyébként elsősorban a vetőmag (seed) vagy angyal és a korai szakaszú befektetések iránt érdeklődnek. Az utóbbi években ezeknek a befektetéseknek az aránya 60 százalék körül alakult, de idén akár magasabb is lehet.

Mit vár a befektetéstől a CVC?

Egy vállalati befektető alapvetően másként működik, mint a kockázati tőkealapok, melyek gyakran intézményi befektetők – nyugdíjalapok, alapítványok stb. – tőkéjét próbálják kamatoztatni. A vállalati tőkealapba csak a vállalat tesz pénz, és annak elköltését igyekszik összhangba hozni a vállalat hosszabb távú stratégiájával.

Nem véletlen, hogy korábban más modellel próbálkoztak a vállalatok. Az egyik legelterjedtebb módszer a belső startupok felhúzása volt. Ezt az utat követte például a Cisco is. Többször is élt azzal a módszerrel, hogy saját mérnökeiből és menedzsereiből hozott létre startupos elveken működő, egy-egy terület kutatására és fejlesztésére koncentráló céget. Bár az ilyen cég formailag független az anyavállalattól – amely befektetőként viselkedik –, és a dolgozók is kapnak benne tulajdonrészt, inkább tekinthetők projektcégnek, mint klasszikus startupnak.

Az Alphabet (Google) alapjai ebből a szempontból némileg kivételt jelentenek: sok olyan startup van a Google alapjainak a portfóliójában, amely később függetlenné válik, azaz tőzsdére megy, vagy más nagyvállalat vásárolja fel. A Google-alapok által támogatott legnagyobb startupok közül mindössze töredéke került végleg a keresőcéghez. Vásárolt ilyen startupot többek között a Cisco, a Yahoo, az AOL, a Dropbox, a Microsoft és a Twitter is.