Egyre többen választják az a stratégiát, amit például Intel és az Alphabet már évekkel ezelőtt kialakított.

Nem tudod legyőzni innovációban startup konkurenseidet? Akkor társulj velük – idén minden eddiginél több nagyvállalat választotta-választja ezt az utat. Több multinacionális vállalat maga is rendelkezik komoly kockázati befektetési porfólióval. A technológiai iparágban ilyen például az Intel, melynek kockázati befektetési társasága az Intel Capital jelentős szereplője a globális VC-piacnak (Venture Capital).

Az Alphabet ennél is tovább ment: egész kis befektetési hálózatot épített fel, amely három alapra épül. A GV (korábban Google Ventures) a korai szakaszú befektetésekre, a CapitalG (korábban Google Capital) a fejlettebb fázisú cégekre koncentrál, míg a Gradient Ventures, amely a legfiatalabb alap, kifejezetten a mesterséges intelligencia területén dolgozó startupokat próbálja lehalászni. Az Alphabet még arra is ügyel, hogy a befektetőtársaságok a cégen belül is startup kontextusba kerüljenek.

Csúcsévet jósolnak

A Crunchbase adatai szerint 2018-ban rekordszintre emelkedhet a vállalati befektetések összege. Még az olyan, egyébként többszörösen is érzékeny iparágtól, mint a hadiipar, sem áll távol az ilyen jellegű tevékenység. A Cruchbase összeállítása a Lockheed Martint hozza példának: a vállalat a nyáron duplázta meg a 2007-ben létrehozott kockázati tőkealapját, amely így már 200 millió dollárból gazdálkodhat.

Épp Lockheed Martint példája mutatja, egy ilyen befektetés nem is olyan kézenfekvő, hiszen ezekből a befektetésekből a konkurensek arra is következtethetnek, hogy az adott vállalat milyen területek iránt érdeklődik.

De szinte minden iparágra igaz a befektetési hajlandóság növekedése. Az Aflac például egy biztosítótársaság, amely idén emelte befektetési alapja, az Alflac Ventures Fund tőkéjét szintén 100 millió dollárról 250 millióra. Vagy ott van a Cigna egészségügyi szolgáltató cég, amely pedig idén hozott létre egy 250 millió dolláros alapot.

Persze mindezek aprópénzek ahhoz képest, amivel például a Softbank játszik. Van egy olyan alapja, amelyben összesen 93 milliárd dollár fekszik. A Softbank azonban nem klasszikus vállalati kockázati befektető (CVC – Corporate Venture Capital), hiszen ebben csak 28 milliárd a saját tőkéje, a többit más partnerei adják össze. A pénz zöme, 60 milliárd, a Közel-Keletről jön, de benne van az Apple (1 milliárd dollár), a Sharp, a Qualcomm, a Foxconn, sőt Larry Ellison családja is.

A lenti grafikon jól mutatja, hogy a vállalati befektetéseket a 2007-2008-ban kitört globális pénzügyi válság megviselte. Az addig amúgy is alacsony szinten álló CVC-befektetési kedv visszaesett, ám már 2011-ben visszakapaszkodott a válság előtti szintre, 2013-tól pedig lendületre is kapott (a grafikon nem a befektetések nagyságát, hanem a befektetési körök számát mutatja).

A vállalati kockázati tőkebefektetések az USA-ban típus szerint 2007-től


A befektetési kedv persze nem csak a technológiai kihívások és a konkurenciától való félelem növelték. Az alacsony kamatszint is ebbe az irányba terelte a vállalatokat. A vállalatok egyébként elsősorban a vetőmag (seed) vagy angyal és a korai szakaszú befektetések iránt érdeklődnek. Az utóbbi években ezeknek a befektetéseknek az aránya 60 százalék körül alakult, de idén akár magasabb is lehet.

Mit vár a befektetéstől a CVC?

Egy vállalati befektető alapvetően másként működik, mint a kockázati tőkealapok, melyek gyakran intézményi befektetők – nyugdíjalapok, alapítványok stb. – tőkéjét próbálják kamatoztatni. A vállalati tőkealapba csak a vállalat tesz pénz, és annak elköltését igyekszik összhangba hozni a vállalat hosszabb távú stratégiájával.

Nem véletlen, hogy korábban más modellel próbálkoztak a vállalatok. Az egyik legelterjedtebb módszer a belső startupok felhúzása volt. Ezt az utat követte például a Cisco is. Többször is élt azzal a módszerrel, hogy saját mérnökeiből és menedzsereiből hozott létre startupos elveken működő, egy-egy terület kutatására és fejlesztésére koncentráló céget. Bár az ilyen cég formailag független az anyavállalattól – amely befektetőként viselkedik –, és a dolgozók is kapnak benne tulajdonrészt, inkább tekinthetők projektcégnek, mint klasszikus startupnak.

Az Alphabet (Google) alapjai ebből a szempontból némileg kivételt jelentenek: sok olyan startup van a Google alapjainak a portfóliójában, amely később függetlenné válik, azaz tőzsdére megy, vagy más nagyvállalat vásárolja fel. A Google-alapok által támogatott legnagyobb startupok közül mindössze töredéke került végleg a keresőcéghez. Vásárolt ilyen startupot többek között a Cisco, a Yahoo, az AOL, a Dropbox, a Microsoft és a Twitter is.

Piaci hírek

Rugalmasan korlátos csomagokra váltott a Telenor

Az új kézbe került szolgáltatónál a vezetőség után a terifacsomagoknál is frissítenek. A korlátlan adatforgalmat jó áron biztosító Hello Data megy, helyébe rugalmasabb, de drágább konstrukciók lépnek.
 
Hirdetés

Az ipar digitalizációja a munkaerőpiacot is átformálja

A digitalizáció, amely hamarosan az élet minden területét áthatja, a legelsők között az ipar újabb forradalmát indította el. A folyamat újfajta tudással felvértezett szakembereket igényel. Őket várja folyamatosan bővülő budapesti Industry X.0 csapatába az Accenture is.

Hirdetés

Gépek között, avagy az API kommunikáció rejtett buktatói

Az API kommunikáció biztonsági aspektusaira egyelőre nincsenek egzakt válaszok, de a Balasys megoldása segít a kikerülhetetlenné váló, API-k által jelentett biztonsági kockázatok kezelésében.

A fintech vállalkozásokat helyzetbe hozó európai uniós direktíva általánosságban nem ront a biztonsági helyzeten a bankok szerint. Bizonyos támadási formák azonban elszaporodhatnak, ha nem vigyázunk.

a melléklet támogatója a Balasys

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.