A 21. században egyre kevésbé használható a lexikális tudás, sokkal inkább a problémamegoldó-képességen van a hangsúly. Ezt a trendet hol alakítják, hol kiszolgálják a technológiai változások, ebből a szempontból tekintve kényelmesebbé téve életünket.

Számos mobilalkalmazás született már az emberi szokások megváltozásának lekövetésére. Például jó pár éve felesleges már fejben tartani a dalok előadóinak nevét és a számcímeket: a Shazam nevű app ugyanis az okostelefon mikrofonján keresztül vett hangmintákat összehasonlítja saját, felhőben tárolt adatbázisával, és így elég nagy magabiztossággal meg tudja határozni, milyen dalt hallgatunk éppen.

Alulértékelt üzlet?

Ez a szolgáltatás jelenleg is viszonylag szorosan integrálva van az Apple Siri digitális személyi asszisztensével, de most tovább mélyítené a barátságot az almás vállalat. Mint kiderült, a napokban tárgyalások zajlottak az Apple és a zenei szolgáltatás mögött álló Shazam Entertainment között. A történtekhez közel álló forrás névtelenséget kért, a két érintett pedig egyelőre nem kívánta kommentálni az értesüléseket.

Visszatérve a Shazam-Siri együttműködésre: az iPhone tulajdonosok szóban kérhetik a mesterséges intelligencia segítségét, amely a zenefelismerő app segítségével ad választ a feltett kérdésre. Ugyanakkor a Shazam nem csak erre képes, hanem például (amerikai) televíziós műsorok felismerésével is megbirkózik, ezek a funkciók azonban már nem támogatottak a Siri oldaláról. Ha azonban létrejön egy megállapodás a felek között, minden bizonnyal jóval szorosabb lesz az integráció az iPhone-okban.

A TechCrunch korábbi beszámolója szerint az Apple nagyjából 400 millió dollárt fizetne a zeneszolgáltatásért, ami elsőre nem tűnik kevésnek. A brit vállalat eddig 143 millió dolláros befektetést gyűjtött olyan szervezetektől, mint a DN Capital Limited, az Institutional Venture Partners vagy a Kleiner Perkins Caufield & Byers. Az évtizedes múltra visszatekintő Shazamot a PitchBook nemrég körülbelül egymilliárd dollárra értékelte, amihez képest a 400 millió dolláros vételi ajánlat viszont már eléggé soványnak tűnik.

Egyre nagyobb a tülekedés

És, hogy miért akarja megszerezni magának az Apple a zenefelismerő appot? Ha saját birtokában tudná az alkalmazást, akkor felhasználói számára könnyebbé válna a dalok felismerése, melyeket aztán hozzáadhatnának a cég saját, Apple Music szolgáltatásában tárolt lejátszási listákhoz (playlist). A még gördülékenyebb, egyszerűbb zenehallgatási élmény pedig bizonyára még jobban vonzaná a zenerajongókat.

Cupertino számára alapvetően fontos a digitáliszene-biznisz. Nagy visszatérését is ennek köszönhette; a - napjainkra már kifulladt - iPod hordozható zenelejátszó, illetve a zeneipari képviselőkkel kötött megállapodásai révén tudta megreformálni a zenehallgatási szokásokat (és beindítani azt az őrületes pénztermelést, ami az iPhone-ok révén sosem látott magasságokba emelkedett). Míg azonban a korai években a zenék birtoklására helyezte a hangsúlyt a cég, az utóbbi időben ez eltolódott az előfizetéses szolgáltatás irányába.

Ezen a téren viszont komoly, egyelőre bevehetetlennek tűnő akadályt jelent az Apple számára a Spotify. Utóbbi az év közepén már 60 millió, az online zenehallgatási élményért fizetni is hajlandó felhasználóval bírt, miközben az Apple Music "csupán" 27 milliós felhasználói tábort tudott toborozni 2017 nyarára.

Ráadásul közel sem duopóliumról beszélhetünk ezen a téren. A Google szintén nagy játékos, és múlt héten tett bejelentése szerint jövő márciusban újabb fizetős zenei szolgáltatást indít. Az egyelőre Remix néven futó szolgáltatással a vállalat ismét megkísérli a felzárkózást a Spotify és az Apple mellé a zenei streamingben.

A dologban az az érdekes, hogy a Google-nek három párhuzamos zenei szolgáltatása is volt-van. 2011-ben indult el az androidos alkalmazásbolt részeként a Google Music (később Google Play Music), 2014-ben a YouTube Music Key, majd a következő évben a YouTube Red, a klasszikus YouTube fizetős, reklámtalanított szolgáltatása, amely zenét és mozit is ad a felhasználóinak.