Nagy és fontos dolgok történnek a zeneipar körül és ahogy oly sok egyéb területen, itt is a technológia formálja át a piacot. A streaming egyre erősebben és agresszívabban alakítja át a felhasználói szokásokat, és nem csak világszinten, hanem hazánkban is komoly változásokat idéz elő a trendekben.

Amerikában már most tarol a streaming

Mindezt a Nielsen párt nappal ezelőtt napvilágra hozott adatai is alátámasztják: 2015 első félévében 135 milliárd dalt hallgattak meg az amerikai felhasználók streaming formájában. Ez a masszív szám azért is jelentős, mert ezzel már most megduplázódott a tavalyi évben összehozott mennyiség, illetve az elmúlt hónapokban ezt az ugrást új belépő nélkül, ugyanazok a szolgáltatók (Spotify, YouTube, Deezer, stb.) hozták össze.

Ez a hatalmas ugrás azt is előrevetíti, hogy mindezt a zenevásárlás, és -hallgatás hagyományos módszerei sínylik meg, Ez így is van, bár a Nielsen adatai arányaikban mégsem mutatnak olyan hatalmas hanyatlást. A digitális zeneboltok letöltései 10,4 százalékkal, 531,6 millióra csökkentek, míg az album eladások (beleértve a digitális és fizikai hanghordozókat, CD-ket is) 4 százalékos visszaesést mutatnak, amivel 116 milliónál állt meg a számláló.

Zenei streaming: sokan hallgatják, egyre többen fizetnek is

Ebben az évben eddig pont a streaming modellel hadakozó Taylor Swift adta el a legtöbb albumot. Az '1989' című lemezéből 2 millió darab kelt el, míg a zenéinek visszavonásáig több mint 188 ezer alkalommal streamelték ugyanezt az anyagot. A 135 milliárd alkalom szédületesnek tűnik, főleg, hogy csak az USA adatairól van szó. Érdemes észben tartani azonban, hogy ezek a meghallgatások nem feltétlenül hoznak minden egyes alkalommal bevételt is a szolgáltatók, illetve művészek számára.

A magyarok szeretik, és fizetnek is érte

Egy nemrég lezajlott, a Telenor által szervezett kerekasztal-beszélgetésen is arra figyelmeztettek a szakértők, hogy a látványos számok ellenére a streaming piac még küzd az üzleti modellért. Ennek az az oka, hogy a felhasználók nagy többsége még mindig az ingyenes, de reklámokkal ellátott lejátszási módokat választják. Ez leginkább a Spotify-re jellemző, ellenben a Deezerrel, ahol csak egy bizonyos ideig van erre lehetőség, utána csak akkor lehet tovább menni, ha előfizet valamelyik csomagra.

Ugyanezen a fórumon árulta el az Artisjus képviselője azt, hogy Magyarországon jelenleg közel 100 ezer felhasználó fizet a zenei streamingért, ami egyelőre elenyésző az amerikai piachoz képest, ennek ellenére ugyanazok a tendenciák érzékelhetők nálunk is, mint ott. A CD eddig meredeken csökkent, most stagnál, a digitális vásárlások alig érezhetőek, az online streaming pedig erősödik. Ennek a folyamatnak a mobilszolgáltatók a legerősebb mozgatói, hiszen a Telenor (Deezer) és a Telekom (Spotify) is kínál előfizetői csomagokat, amit tovább erősít a zenehallgatás mobilkészülékekre való áthelyeződése.

Az látszik tehát, hogy a zenei streaming üzletileg akkor kecsegtet sikerrel, ha mögötte egy erős, a felhasználókkal már addig is szoros kapcsolatban lévő cég áll. Ezért is lesz nagy jelentősége a nemrégiben elindult, de még ingyenes időszakát élő Apple Music-nak. Az Apple szintén az „egy ideig ingyenes, aztán fizess érte” modellt követi, mivel három hónap letelte után havi 10 dollárt vehető igénybe a szolgáltatás. Ez várhatóan tovább fogja pörgetni azt 135 milliárdos számot, és még nagyobb jelentőséget ad a streaming műfajának.