A nagyvállalatok úgy dobálóznak a sokmilliárdos felvásárlásokkal a játékpiacon, mintha nem lenne holnap. A Microsoft pár hete jelentette be, hogy több mint 68 milliárd dollárért szippantja fel az Activision Blizzard kiadót, miközben a Take-Two közel 13 milliárdot ad az egykor a Farmville című játékával berobbanó Zyngáért. Az év eleji akvizíciós láz végül a Sonyt is elérte. A japán óriás tegnap jelentette be, hogy 3,6 milliárd dollárt hajlandó fizetni a Halo és Destiny játékok fejlesztéséről híres Bungie csapatáért.

A Bungie meglehetősen nagy kanyarokkal csatlakozik a PlayStation-birodalomhoz. A stúdiót még az ezredforduló idején szerezte meg a Microsoft. Ebből az ügyletből született az Xbox egyik legnagyobb dobása, a Halo-sorozat. 2007-ben azonban függetlenítette magát a Bungie, hogy aztán egy évtizedig az Activisionnel bútorozzanak össze.

A Sony Interactive Entertainment vezérigazgatója kiemelte, hogy az együttműködés szorosabbá fűzését megkönnyítette, hogy a két cég korábban együtt dolgozott a Destiny franchise megalkotásán. A washingtoni székhelyű, nagyjából 900 főt alkalmazó fejlesztőcég a tervek szerint a Sony tulajdonlása alatt is megőrzi függetlenségét.

A japánok közleménye külön hangsúlyozza a platformokon és csatornákon átivelő játékélmény fontosságát, ami egy alig takargatott odaszúrás a rivális Microsoft felé. Redmond ugyanis a tavaly megvásárolt Bethesda kapcsán már belengette a Xbox-exkluzív tartalmak elszaporodását. Minden bizonnyal ez lehet a tervezett csapásirány az Activision Blizzard esetében is, már amennyiben ezt a szabályozó hatóságok lehetővé teszik.

Erősen vizsgálják

Pont a fenti, versenyt és fogyasztói lehetőségeket szűkítő tervek miatt többen egyáltalán nem veszik készpénznek azt, hogy a Microsoftnak sikerül megszereznie az egyesüléshez szükséges engedélyeket a januárban bejelentett gigafúzióhoz. A témával kapcsolatban friss hír, hogy az ügyletet a Bloomberg értesülései szerint nem az igazságügyi minisztérium szakértői, hanem a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commision - FTC) veszi gócső alá.

A versenyhivatali eljárást azt teszi különösen pikánssá, hogy az elmúlt időszakban az amerikai kormányzat világossá tette: nem kívánja ölbe tett kézzel nézni, amint az ezermilliárdos nagyságrendű technológiai óriások sorra bekebelezik a piac kisebb szereplőit. A hivatalos álláspont szerint mindez káros hatással van a fejlesztésekre és általában az egészséges versenyhelyzet megőrzésére.

Ugyan az elmúlt évek során (ellentétben például az Apple-lel, a Google/Alphabettel és a Facebook/Metával) Redmond viszonylag megúszta a politikusok oldaláról egyre inkább érezhető nyomást. Ám a világ harmadik legnagyobb játékipari birodalmát eredményező felvásárlással már nehéz lesz kikerülni az alapos kormányzati vizsgálódást.

Ami a rekordösszegű akvizíció sorsát illeti, a Microsoftnál annyira nem aggódhatnak miatta. Legalábbis erre utal a Reuterstől származó értesülés, miszerint a szerződésben szerepel egy 3 milliárd dolláros tétel, amelyet akkor utalna az Activision Blizzard számlájára Redmond, ha mégse jönne össze a jövő nyári határidővel tervezett összeköltözés.