Enyhíti a Huawei-jel szemben bevezetett szankcióit az Egyesült Államok. A kereskedelmi minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatala (Bureau of Industry and Security, BIS) visszavonta több, korábban tiltott titkosítási technológia exportjára vonatkozó tilalmát. Mindezzel együtt nem enyhült a feszültség az Egyesült Államok és Kína között. Mint a BIS csütörtökön kiadott közleményéből (PDF) kiderül, az USA csupán jobb pozícióba akar kerülni a kulcsfontosságú globális szabványokról folytatott tárgyalások során.

Mint a rapid döntéseknél általában történni szokott, a Donald Trump elnöksége alatt életbe léptetett szankcióknál a hosszabb távon jelentkező mellékhatásokat kevésbé mérlegelték a döntéshozók. Még a közvetlenül érintett techcégek is legfeljebb a rövid távú (értsd: kiesik a vevő, csökken a negyedéves bevétel stb.) hatások miatt tiltakoztak.

Azóta azonban árnyalódott a kép: kiderült, hogy még olyan területeket is érint bizonyos technológiák exportjának a tilalma, mint a szabványosítás. Mint a BIS közleménye írja, az amerikai vállalatok körében zavar volt azzal kapcsolatban, hogy engedélyt kell-e kérniük, ha bizonyos technológiákat be akarnak vinni a szabványokról szóló tárgyalásokra – amelyeknek a kínai vállalatok képviselői nagyon is aktív tagjai. Ez a helyzet viszont hosszabb távon aláássa az USA részvételét és vezető szerepét a szabványosításban.

A BIS új iránymutatása szerint a felszabadított technológiákat is kizárólag szabványfejlesztési célokkal lehet átadni. Az engedély csak alacsonyabb szintű technológiákra vonatkozik, azokra nem, melyek akár nemzetbiztonsági, akár kereskedelmi kockázatot jelenthetnek.

Amerika úgy érzi, lemaradt

A Biden-kormányzat célja, hogy megerősítse (vagy visszaszerezze?) az USA technológiai vezető státuszát, amihez elengedhetetlen, hogy a szabványosítási fórumokon is az amerikai cégek fújják a passzátszelet. Az 5G jól mutatta, milyen fontos ez a tevékenység: a Huawei óriási elánnal vetette bele magát a fejlesztésekbe, a témában a legtöbb szabadalmat is a cég birtokolja, melyeken keresztül jelentős súllyal tudta befolyásolni az 5G-s szabvány alakulását. Ezt az USA-ban úgy értékelték, hogy Kína az 5G-ben komoly előnyre tett szert.

Az USA voltaképpen attól tart, hogy ha Kína befolyása erős lesz a szabványosításban, akkor olyan szabványok kaphatnak teret, amelyek az autoriter kormányok számára előnyösek. Erre már van példa: mint a The Register felhívja a figyelmet, a Huawei 2020-ban olyan módon bővítette az internetes protokollt, amely lehetővé teszi a hálózatok központi irányítását (felügyeletét). A kínai kormány és a Huawei ezt át akarná ültetni az IPv6-ba is. Magyarán a tét itt elég nagy: milyen lesz a jövő internete?

A Huawei elsősorban az ITU-n, a Nemzetközi Távközlési Unión keresztül akarja érvényre juttatni szabványosítási elképzeléseit, és nem a szokásos testületekben (Internet Engineering Task Force és az Institute of Electrical and Electronics Engineers), írja a brit szaklap. Amerika viszont biztosítani akarja, hogy minden szabványügyi testületben meghatározóvá váljon.

A kínai nyomulásnak reális veszélyei vannak (jó összefoglalót ad erről a The Diplomat egy történész vendégszerzője), de az is érdekes, ahogy a BIS megindokolja, miért fontos, hogy az amerikai cégek legyenek a szabványosítási folyamatok vezetői: "az USA erőfölénye a biztosítéka annak, hogy a liberális demokráciák és a nyitott piacok értékei beágyazódnak a technológiába".