Rosszak a kilátásaik a globális járványhelyzet miatt leálló-belassuló világgazdaságban a korai fázisú startupoknak, állítja a Startup Genome április végén készített elemzése. A 45 országban elvégzett kérdőíves kutatás szerint a korai fázisú induló vállalkozások 65 százaléka hat hónapig sem tudja finanszírozni működését a tartalékaiból. Ha tehát addig nem nyílnak meg a VC-k pénzcsapjai, nagy valószínűséggel bezárhatják a boltot.

Hosszú időre elzárhatják a pénzcsapokat

Ezeknek a vállalkozásoknak a többsége még nem rendelkezik piacképes termékkel vagy akkora forgalommal, hogy az biztosítsa az önfinanszírozást. Emiatt nagyon nagy probléma, hogy a befektetők visszahúzódtak. Ráadásul a kutatás szerint ha meg is történik a világgazdaság újraindulása, a vállalkozások jó darabig nem számíthatnak arra a pénzbőségre, ami az utóbbi években jellemezte a startup-ökoszisztémát.

Úgy tűnik, a koronavírus-járvány nyomán bekövetkezett az, amit öt-hat éve vizionálnak az elemzők: kipukkadt a startup-buborék. Most nagyon visszaüt az, amiről szintén évek óta beszélnek, hogy a startupok értékelése elszakadt a piaci realitásoktól, és a hájpolt vállalkozások egy része olyan fejlesztésekre szerzett irdatlan pénzeket, amikre voltaképpen senkinek sincs szüksége.

Az ökoszisztéma működési problémáit a mostani válság még fel is erősíti. Ennek egyik jó indikátora a SoftBank vergődése. A társaság nagy reményekkel és irdatlan (kb. 100 milliárd dollár) forrásokkal 2017-ben elindított Vision Fund nevű alapja például idén várhatóan 17 milliárd dolláros veszteségre számíthat.

A mélyebb rétegekben is sok a baj

A SoftBank azonban csak a jéghegy csúcsa. Mint a Startup Genome kutatás mutatja, minden szinten visszaesett a befektetési kedv. Kínában például februárban (a járvány csúcsán) 57 százalékkal. És a maradék 43 százalék sem annyi, hiszen ebben jócskán vannak olyan ügyeltek, amikről már korábban megállapodtak, csak a folyósítás csúszott februárra. Ha a tavaly decemberi ügyletek számát 100 százaléknak vesszük, akkor februárban már csak 26 százaléknyi A sorozatú megállapodás született. Akkor még Európában és az USA-ban jobb volt a helyzet, előbbiben 94 százalékon, utóbbiban 86 százalékon állt a VC-k aktivitása.

A mostani visszaesés különösen akkor szembeötlő, ha összevetjük a 2008-as pénzügyi válsággal. Akkor is volt visszaesés, csak az jóval hosszabb idő alatt következett be, és sokkal kisebb mértékű volt. Most lényegében egyik hónapról a másikra eltűntek a járvány kitörését megelőző hónaphoz képest a befektetők.

A startupok persze próbálnak védekezni, elsősorban költségcsökkentéssel, azaz jellemzően elbocsátásokkal. Háromnegyedük nyúlt ehhez az eszközhöz, negyedük pedig a dolgozóik több mint 60 százalékát küldte el – és ezek az adatok még csak a válság elejére vonatkoznak, hangsúlyozzák a tanulmány szerzői. Mindez az USA-ban még brutálisabb: ott a válaszadók 84 százalékánál voltak leépítések.

Vannak nyertesek is, csak kevesen

Mint minden válsághelyzetnek, a koronavírus-járványnak is vannak haszonélvezői. A felmérés szerint a startupok 12 százalékánál legalább 10 százalékkal nőttek a bevételek a járvány kitörése óta. Mint a Forbes írja, ezek értelemszerűen azok a cégek, melyek megoldásai felértékelődtek a járványhelyzet következtében (telemedicina, távoktatás, videós platformok, e-kereskedelemben, videójáték stb.).

Ugyanakkor az elemzők szerint a kormányoknak jó befektetés lenne a startupokba invesztálni még akkor is, ha ezen veszítenek. Egyrészt ha buknak is például a befektetésükön 10 százalékot, akkor is 41 százalékkal olcsóbban tudnának megmenteni egy munkahelyet, mint a hagyományos kkv-szektorban. Ráadásul, teszik hozzá a szerzők, ez a jövőbe fektetés, hiszen a sikeres startupoknak a jövőben komoly felszívó hatásuk lehetne a munkaerőpiacon.