Amikor két évvel ezelőtt az eNET először mérte fel itthon a közösségi vagy megosztáson alapuló gazdaság ismertségét, elfogadottságát, még nagyítóval kellett keresni az érdeklődőket, a tényleges használókról már nem is beszélve. És bár azóta az Uber úgy érkezett meg, hogy már el is ment, a téma jelentős fejlődést mutat a hazai netezők körében.

Egyre többen osztjuk

A kalákában végzett házépítés, a szomszédtól kölcsön vett fűnyíró, vagy éppen a közösen állt benzinköltség nem tegnap óta létező dolog. A sharing economy IT-mentes változata gyakorlatilag a közösségek kialakulásával egy időben létrejött és azóta is működő modell. Ami a mostani felfokozott érdeklődést adja, az az, hogy az internet és a mobil eszközök elterjedésének köszönhetően ennek a szektornak az aránya szépen hízik a teljes gazdaságon belül. Európában és azon belül Magyarországon is további erősödés várható az elkövetkező években, amit az eNET most novemberben végzett kutatásának eredményei szintén alátámasztani látszanak.

A hazai internetezők valamivel több, mint harmada hallott a közösségi gazdaság fogalmáról, és minden ötödik internethasználó részese is annak. Az elmúlt két évben a közösségi gazdaság legnagyobb szereplői megerősödtek, a piaci jelenlétük által felvetett kérdéseket a hagyományos konkurensek és az állami szabályozás sem tudja megkerülni - állapítja meg a tanulmány.

Nyáron, kétéves működés után kivonult Magyarországról az Uber, ugyanakkor az általa hagyott piaci résbe azonnal benyomultak az új szolgáltatók, szolgáltatások. A másik nagy sharing economy szereplő, az Airbnb 2015-ben, a vendégéjszakák számát tekintve itthon megszerezte a szálláspiac ötödét - a BDO adatai szerint.

Megosztó a megosztás

A sharing economy témája meglehetősen vegyes érzelmeket kelt a magyar internetezőkben. Bár izgalmas, új lehetőségnek tartják, valamint olyasminek, ami jó mód környezetünk védelmére (46% ért ezen állításokkal egyet), mégis nagy visszatartó erő a használatban a bizalom megléte vagy hiánya: közel hattized úgy nyilatkozott, hogy nem bízik meg annyira idegen emberekben, hogy a tulajdonát kölcsönadja. Csak a netezők harmada véli úgy, hogy nagyobb értékű, vagy kihasználatlan tulajdonainkat jó ötlet kölcsönadni, bérbeadni.

Spontán módon, saját maguktól a megkérdezettek elsősorban az Ubert, Airbnbt, Facebookot és az Oszkár telekocsit nevezték meg, mint olyan weboldalt vagy mobilapplikációt, ami a közösségi, megosztáson alapuló gazdasághoz társítható. A közösségi autóhasználat az egyik legismertebb sharing economy forma: az internetes oldalon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről tízből 9, a „közösségi taxiról” tízből nyolc internetező hallott már.

A közösségi autóhasználat mellett a szállásmegosztás szolgáltatás mutat magas ismertséget, amennyiben tízből hat internetező tud ilyen lehetőségről. Közösségi finanszírozásról saját bevallása szerint minden ötödik, a közösségi irodákról kicsit több, mint minden tizedik internetező hallott már. Az egyes részterületek ismertsége tehát magas, ugyanakkor ezt az ismertséget pillanatnyilag még Magyarországon csak korlátozottan sikerült használatra váltani a területen működő cégeknek.

Az Uber kétéves hazai működése alatt megtízszerezte az ismertségét, viszont a használóinak aránya egy számjegyű maradt (7%). Ugyanakkor az is tény, hogy a rövid működés alatt csak a fővárosban volt elérhető. Érdekes, hogy miközben a hazai szálláspiacnak vendégéjszakák számát és forgalmat tekintve egyaránt markáns szereplője lett az Airbnb, a hazai internetezők ritkán foglalnak szállást közösségi szállásmegosztó oldalakon keresztül. Az Airbnbt négy, riválisát, a Couchsurfinget alig egy százalék használta már.

A válaszok másik része a hazai szereplők keresnivalóját mutatja. Az Oszkár Telekocsi ismertsége 2014-hez képest megduplázódott, a használók aránya pedig (az internethasználók körében) ötről nyolc százalékra emelkedett.
Említést érdemel még a rukkola.hu és a miutcank.hu, mivel ezeket az oldalakat az internetezők nagyjából tizede már ismeri és a használati arány is látható mértékűvé, két-két százalékossá vált.

Fiatalos lendület

Összességében a hazai internetezők 22 százaléka vesz részt a sharing economy különböző formáiban, elsősorban a közösségi autóhasználatban. A közösségi gazdaság tipikus használója fiatal, fővárosi, magasan képzett, vagy még diák. Azzal együtt, hogy főként a fiatalok élnek ezekkel a lehetőségekkel, a szinglik, vagy partnerükkel együtt élők terepe. A résztvevők motivációiban elsősorban a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a másoknak nyújtott segítség dominálnak.