A közösségi vagy megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) nem új, csupán új dimenziót kapott az internet révén. A kölcsönös segítség hatóköre kitágult, a „globális világfaluban” szinte mindenki a szomszédunkká vált, akihez a megfelelő tematikus közösségi oldalakon elvileg „bekopogtathatunk”, ha segítségre van szükségünk – írja az eNET – Telekom legfrissebb Jelentés az internetgazdaságról kutatásának összefoglalója.

A hajlandóság megvan bennünk

Az augusztusban lezajlott felmérése szerint a felnőtt internetezők 23 százaléka vallja, hogy felesleges olyan dolgokat kizárólagosan birtokolni, amiket nem használunk folyamatosan, és ezért jó ötlet megosztani az alkalmanként használt dolgokat másokkal. Ugyanakkor ennek a körnek majdnem ugyanekkora aránya vélte úgy, hogy közös lónak túros a háta, azaz a közösen használt tulajdon csak problémákat szül. A többség, ami jelen esetben 55 százalék, valahol a két állítás között helyezkedik el.

A kutatók a „kanapészörfözést” (couchsurfing) említik mint a közösségi gazdaság első széles körben ismert példáját. (A szállásadási forma  egyik legnépszerűbb honlapjára eddig mintegy 7 millióan regisztráltak világszerte.) Ezt a formát sokan kipróbálták: szívességi alapon a felnőtt magyar internetezők többsége már szállt meg rokonnál vagy közeli barátnál.

Ennek az együttműködési formának az alapja a bizalom, melynek egyik legfőbb forrása a közösség, ami a kutatás szerint az interneten kialakult virtuális közösségekben is létrejön. Minden tizedik internetező mondta, hogy valószínűleg kölcsönadná szobáját, lakását az interneten keresztül szívességi alapon, ha egy olyan közösség keretei között tehetné meg ezt, ahol ő is élhetne mások vendégszeretetével hasonló módon. Persze egyelőre mindössze 3 százalékuk számolt be arról, hogy már csinált is ilyet.

Vonzóbb a lehetőség, ha a tranzakció némi pénzt is hozna a konyhára (14 százalék). Összességében a netező válaszadók ötöde pénzért vagy szívességi alapon megosztaná szállását interneten megismert idegenekkel. A szolgáltatás igénybe vételére kicsit nagyobb a hajlandóság: 26 százalékuk szívesen venne igénybe szívességi alapon szállást.

Az autóhasználat megosztása ennél ismertebb forma: tízből négy felnőtt internetező stoppolt már, és közel ennyien vettek már fel stoppost. Az internet ebben is fordulatot hozott: sokkal egyszerűbb ugyanis előre egyeztetni fuvart.

Nem a profit a fontos

Az ilyen közösségi piactéreket elsősorban nem a profit mozgatja – állítják a kutatók. Szerintük ezt jelzi az is, hogy a potenciális szállásadók körében kisebbségben vannak azok, akik csak pénzért hajlandóak felajánlani ingatlanjukat, míg a potenciális vendégek nagyobb részét egyáltalán nem riasztja el az, hogy esetleg hozzájáruljon a szállásadó költségeihez.

Ugyanakkor a lehetőségek tényleges ismertsége nagyon alacsony. Csak az internetezők 13 százaléka és a potenciális érdeklődők alig ötöde ismer olyan honlapot (couchsurfing.com, airbnb.com), amelyen magánemberek ajánlhatják fel lakásukat szívességi alapon szálláskeresőknek.  Az autómegosztás terén jobb a helyzet: az internethasználók közel fele ismer olyan internetes oldalt, mobil alkalmazást, amelyen autósok ajánlhatják fel kocsijuk üres helyeit az azonos irányba utazóknak, és 3 százalékuk már élt is a lehetőséggel utasként, 2 százalékuk pedig autósként.

Mindezek arra utalnak – vélik a kutatók –, hogy az internet igenis segít az ún. szívességi hálózatok kiépítésében, melyek fellazulását sokan épp az internet megjelenésére vezették vissza.