Kontinensünkön óriási felfutást jósol a londoni PwC tanácsadó cég az úgynevezett sharing economy szektorokban. Frissen kiadott elemzésük szerint szűk 10 év alatt a hússzorosára nőhet az ebben a modellben működő vállalkozások forgalma.
A végtelenbe és tovább!
A PwC az öt legjelentősebb ágazatot vizsgálta, úgymint közösségi finanszírozás, közösségi alapú szállásmegosztás, személyszállítás, on-demand háztartási- és szakmai szolgáltatások. Ezek összességében jelenleg 28 milliárd eurós bevételt termelnek, ám 2025-re mindez 570 milliárdra ugorhat. Ebből a tranzakciók platformját biztosító vállalkozások nagyjából 15 százalék jutalékkal kalkulálhatnak.
Sharing economy szektorok szerinti forgalma, illetve a platformok közvetlen bevétele ebből
Az európai sharing economy növekedése az öt fő ágazatból leginkább négyre terjed ki: ez a négy szektor 2025-re várhatóan szektoronként évi több mint 100 milliárd euró értékű tranzakciót realizál, ezt az értéket csak az on-demand szakmai szolgáltatások területe nem éri el. Mindazonáltal a szakmai szolgáltatások jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. A PwC előrejelzése szerint éves szinten 40 százalékkal bővül az ágazat, amelynek értéke a 2015-ös kevesebb mint 1 milliárd euróról 2025-re 20 milliárd euróra nő.
Az üzleteket lebonyolító platformokból származó bevételek az öt fő ágazatban Európa-szerte a jelenlegi 4 milliárd euróról 83 milliárd euróra emelkedhetnek 2025-re. A szektorok közül a háztartási szolgáltatások platformja terén várható a leggyorsabb növekedés, amely 2025-re éves szinten közel 50 százalékos jövedelemnövekedést jelent.
A szektor fejlődését a PwC szakértői szerint a fogyasztók új generációjának köszönheti, akik az on-demand szolgáltatásokat választják háztartási szükségleteik kielégítésére. Ilyen például az étel-házhozszállítást végző Deliveroo vagy a ház körüli munkákban segítséget nyújtó TaskRabbit.
De mégis mi az ördög az a sharing economy?
A sharing economy körüli bizonytalanságot jól jellemzi, hogy egyrészt még elfogadott magyar szakterminológia sincs rá (egyaránt találkozhatunk a megosztáson alapuló, a közösségi gazdaság vagy a hozzáférés alapú üzleti modell kifejezésekkel), másrészt egy a témáról szóló tavalyi kutatásában maga a PwC sem mert egységes definíciót alkotni. Helyette inkább egy terjedelmes listát kaptunk, aminek ha megfelel egy üzleti modell, akkor azt a sharing economy részének tekinthetjük.
Ezek szerint a sharing economy lényege, hogy "a felhasználók megosztják egymással kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat (pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, pénz), on-demand jelleggel (a fogyasztási igény felmerülésekor azonnal), rendszerint egy IT platformon keresztül, bizalmi alapon, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a személyes interakciónak, közösségi élménynek, törekedve a fenntarthatóságra".
A fentiekkel azonban számos probléma akad. Egyrészt nem igazán érthető, hogy a tanulmányban példaként hozott, a hazai piacon ismert Netpincérhez hasonló ételrendelős, -kiszállítós szolgáltatást végző Deliveroo miért tekinthető ezek alapján a sharing economy szektor tagjának.
Másrészt amennyiben ezeknek a feltételeknek az Uber megfelel (ami önmagában megkérdőjelezhető), akkor ugyanilyen alapon egy olyan taxis vállalkozás miért nem, amelyik szerződéses viszonyban áll a saját gépkocsit használó fuvarozóival, akik számára leszervezi az utasokat, majd osztoznak a bevételen? Még az IT platform kitételbe sem lehet belekötni, hiszen ma már a budapesti taxis cégek is elkezdtek értékelhető mobil alkamazásokat használni.
Régi dolog új disztribúciós platformokon
A kalákában végzett házépítés, a szomszédtól kölcsön vett fűnyíró, vagy éppen a közösen állt benzinköltség nem mai és nem is tegnap óta létező dolog. A sharing economy IT-mentes változata gyakorlatilag a közösségek kialakulásával egy időben létrejött és azóta is működő modell. Ami a mostani felfutást és a felfokozott érdeklődést adja, az az, hogy a teljes gazdaságon belül növekszik ennek a szektornak az aránya.
A növekedést a globalizáció erősödése mellett többek között az internet megjelenése, majd az okostelefonok széles körű elterjedése tette lehetővé. Míg korábban maximum a rokonoktól, barátoktól kalapozhattunk össze tőkét világmegváltó ötletünkre, most már az egész világ a finanszírozónk lehet egy kickstarteres projekt indulásakor.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak