Idén februárban valószínűleg több félvezetőipari cég vezetőjének szerzett egy jó napot Sam Altman (a fenti képen), a ChatGPT vezére, amikor kitalálta, hogy összehoz 7 ezermilliárd dollárt, amiből nagyon fel lehetne pörgetni a globális csipgyártást. Ebbe szerinte még az is belefért volna, hogy az OpenAI felhúzat magának a TSMC-vel (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) egy dedikált félvezetőgyártó üzemet.
Úgy tűnik, mostanra a cég eljutott a realitásokig: gyártókapacitást foglalt a TSMC legújabb, A16 néven emlegetett 1,6 nanométeres gyártástechnológiájára, hogy azzal gyártassa generatív MI-re kihegyezett csipjeit. Az OpenAI ASIC-jét (alkalmazásspecifikus integrált áramkör) ugyanabban a gyáregységben gyártják majd, ahol az Nvidia, az Apple, az AMD, az Intel és más megrendelők hasonló processzorait, írta tajvani lapértesülésekre hivatkozva a The Register.
A TSMC a tervek szerint 2026 második felében indítja meg 1,6 nanométeres gyártósorain a tömegtermelést. Az új technológia célja a szokásos: a teljesítmény- és az energiahatékonyság javítása. A 2 nm-es csipekhez képest az A16 8-10 százalékos sebességnövekedést hoz azonos munkafeszültség mellett, ha pedig azonos sebességen futtatják a két típust, akkor az A16-nak 15-20 százalékkal lesz kisebb a fogyasztása, állítja a TSMC.
Csak véletlen egybeesés lenne?
Meg nem erősített hírek szerint elsőként az Apple csapott le az új gyártástechnológiára, és foglalt gyártókapacitást. Azt viszont már nem csak híresztelés, hogy a Tim Cookék is beszállnak az OpenAI következő finanszírozási körébe, amit az MI-cég a nyáron készített elő, és amivel 100 milliárd dollár fölé emelkedik az OpenAI értéke. Az Apple-nek az a terve, hogy integrálja a ChatGPT-t az iOS és az iPadOS 18-as kiadásába, valamint a macOS Sequoia desktop operációs rendszerébe az Apple Intelligence szolgáltatáson keresztül. Utóbbit júniusban, a WWDC-n mutatták be.
Az Apple Intelligence által használt gépi tanulási modellek többsége az eszközökön, lokálisan fut, de a cég tervezi egy Apple csipekre épülő Private Cloud Compute nevű szolgáltatás elindítását összetettebb kéréseket kiszolgáló modellek futtatására. Az azonban kérdéses, hogy ebben lesz-e szerepe az OpenAI saját csipjének. A The Register szerint semmi sem utal arra, hogy az OpenAI erre számítana.
Ami az OpenAI terveit illeti, ahogy a fentebb már említett 7 ezermilliárd dolláros terv is mutatja, nagy mondásokból soha nem volt hiány. A valóság azonban Sam Altmanék számára is kemény falat, így már azt sem tervezik, hogy a TSMC-vel felhúzatnak egy csak nekik termelő félvezetőgyárat. Helyette megelégszenek azzal, hogy a Broadcom és a Marvell segítségével elkészítik saját gépi tanulást gyorsító ASIC-jüket, amit majd a TSMC legyárt. A Broadcomnak van már tapasztalata az ilyen együttműködésekben, korábban a Google TPU-inak (tensor processing unit, tenzor feldolgozó egység) tervezésében is közreműködött.
Mindenkinek (is) OpenAI kell?
Ha igaz a cég állítása, akkor nagy az igény az OpenAI termékeire: a Fortune 500-as cégek 92 százaléka használja (valamire). Az API-használat duplázódott a GPT-4o mini júliusi megjelenése óta. A vállalat évesített forgalma állítólag már nyáron elérte a 3,4 milliárd dollárt. Ennek ellenére idén mintegy 5 milliárd dollár lehet a mínusz.
Utóbbi azonban felveti a kérdést: vajon a Fortune 500-as cégek milyen célokra és milyen intenzitással használják a ChatGPT-t és társait? Csak nem a cégvezetők (igaz, egyre többen) játszanak vele irodai magányukban? A cég szerint a jelentős veszteségek nem az eddigi termékek használatával függnek össze, hanem a nem triviális neurális hálózatok magas képzési és személyi költségeivel.
(Cimlapkép: Wikipedia, CC BY 2.0 licenc)
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak