A The Wall Street Journal még a múlt héten számolt be az OpenAI vezérigazgatójának tervéről, ami 7 billió dollárnyi befektetéssel növelné a globális csipgyártó kapacitást. Sam Altman állítólag az OpenAI-val, gyártócégekkel és befektetőkkel közösen finanszíroztatná az elképzelt GPU-üzemeket, amelyeket a későbbiekben bejáratott félvezetőipari szereplők üzemeltetnének. Altman később a Twitter-X csatornáján fejtegette, hogy a világnak a jövőben több MI-infrastruktúrára és adatközpontra lesz szüksége, mint amennyi a jelenlegi fejlesztési tervek alapján kinéz, ennek kiépítése és a rugalmas ellátási lánc kialakítása pedig alapvető jelentőségű lenne a gazdasági versenyképességre nézve.
Az elképesztő, 7 ezer milliárd dolláros összeg előteremtése (amit forintban nem is érdemes kifejezni) nyilván nem lenne egyszerű dolog, a WSJ szerint Altman legutóbb az Egyesült Arab Emírségek vezetőivel tárgyalt a lehetőségekről. A lap arról ír, hogy a már korábban is felvázolt projekt, amelynek állítólag néhány napra szóló menesztését is köszönhette az OpenAI éléről, mégsem áll rosszul. A nagyságrendet pedig az magyarázza, hogy a fejlett félvezetők gyártása tényleg drága mulatság: aktuálisan három olyan cég működik a világon, amelyi képes a legújabb technológiákra épülő csipek mennyiségi előállítására. Van, aki szerin azonban Altman túllő a célon, és az MI fejlesztése messze nem kerül ennyibe.
Ennél azért biztosan olcsóbb lesz
A WSJ értesülése alapján az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang arról tájékoztatta az Emírségek illetékes miniszterét, hogy a mesterségesintelligencia-infrastruktúra költségei jóval alacsonyabbak az Altman által előzetesen 5-7 billió dollárban meghatározott nagyságrendnél. Szerinte hibás kiindulás, ha valaki felszorozza a hosszabb távon megvásárolni tervezett számítógépek darabszámát és árát, mert a gépek egyre gyorsabbak lesznek, vagyis a teljes szükséges mennyiség idővel egyre csökken majd. Ennek alapján ő 2 billió dollárban határozta meg 2029-ig a vonatkozó befektetéseket, hozzátéve, hogy jelenleg is már 1 billió dollárra tehető a telepített adatközponti infrastrukturális bázis értéke.
A Reuters korábban arról is beszámolt, az Nvidia már megbeszéléseket folytat az OpenAI mellett a Microsofttal, a Google-lel vagy a Metával, hogy egyedi csipeket fejlesszenek ki az egyes vállalatok igényeire szabva, és önálló üzleti részleget hozna létre az adatközponti csipek és az MI-processzorok tervezésére a cloud számítástechnikai alkalmazások számára. Az OpenAI terveit illetően egyébként érdemes felidézni az amerikai versenyfelügyelet vezetőjének legutóbbi nyilatkozatát is, aki a monopóliumok elleni fellépéssel kapcsolatban az OpenAI-ra utalva emelte annak jelentőségét, hogy a piaci szereplők az egyik technológiai réteg feletti dominanciájukat ne terjeszthessék ki a szomszédos rétegekre.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak