Új mérőszámra van szükség ahhoz, hogy tovább javuljon az adatközpontok energiahatékonysága, írja a héten publikált blogposztjában Jeremy Rodriguez, az Nvidia adatközpont-mérnöki részlegének vezetője. A szakember szerint a világszerte általánosan elfogadott mérőszám, a PUE, azaz a Power Usage Effectiveness kiszolgálta az idejét, és nagyjából két évtized után nyugdíjazni kellene. Véleményével nincs egyedül: egyre több szakértő, köztük a Rodriguez által is idézett Christian Belady, a PUE kidolgozója, is erre hívja fel a figyelmet. Az Nvidia javaslatát a mesterséges intelligencia fokozott energiaigénye teszi időszerűvé.
A PUE egy meglehetősen egyszerű hatékonysági mérőszám. Azt írja le, hogy az adatközpontok teljes energiafagyasztásából mennyi megy számítási feladatokra, tárolásra és a hálózati berendezésekre, és mennyit használ fel maga a létesítmény pl. hűtésre. Azaz PUE = a létesítmény teljes energiafelhasználása / IT-berendezések
energiafelhasználása. Minél közelebb van a hányados az 1,0-hoz, annál hatékonyabb a létesítmény. Ebből könnyen kalkulálható, hogy ahol sokat kell hűteni, ott rosszabb az adatközpontok energiahatékonysága, ahol kevesebbet, pl. az északi országokban, ott jobb.
Nem az a lényeg, hogy mennyit, hanem hogy mire
Rodriguez egy egyszerű hasonlattal világítja meg, miért elavult mérőszám a PUE, amely hosszú ideig segítette a számítástechnikai infrastruktúra hatékonyságának javítását: olyan, mintha egy autó (robbanó)motorjának hatékonyságát csupán az általa felhasznált üzemanyag mennyiségével mérnénk, és figyelmen kívül hagynánk a megtett út hosszát.
Lefordítva az adatközpontokra: azt kellene mérni, hogy egy létesítmény milyen hatékonyan képes a wattokat hasznos munkává alakítani. A PUE erre nem alkalmas, hiszen jónak mutatja egy olyan adatközpont energiahatékonyságát is, ami amúgy olyan szerverekkel van tele, melyek rosszul alakítják át a wattokat pl. FLOPS-okká (FLoating point Operations Per Second).
Az ötlet nem új. Rodriguez is idéz egy 2017-es tanulmányt, amelyben a szerzők további mérőszámok figyelembevételét javasolják, köztük olyanokat, mint a vízfelhasználásra vagy a biztonsággal kapcsolatos költségekre vonatkozóakat. Ezek azonban alapvetően a PUE logikájára épülnek.
Az Nvidia-igazgató szerint viszont inkább olyan irányba kellene elvinni a mérést, mint amilyen logikával a MIPS (millió utasítás per másodperc) vagy a fentebb már említett FLOPS működik. A szuperszámítógépeket a fenntarthatóság szempontjából kétévente értékelő Green500 például FLOPS/watt érték alapján állít fel rangsort.
Az Nvidia azonban ennél is tovább menne. Rodriguez szerint ma már valamilyen alkalmazásspecifikus benchmarkra lenne szükség. A FLOPS/watt ugyan jó irány, de ez a mérőszám nem sokat mond például bizonyos MI-feladatok végrehajtásának hatékonyságáról. Idézi Christian Beladyt, aki szerint az adatközponthatékonyság-mérés Szent Grálja egy olyan teljesítménymérő lenne, amely képes lenne munkaterhelés szerint szegmentálva mérni.
Egyhamar nem lesz belőle szabvány
Az Nvidia már próbálkozott is ilyen mérőszám megalkotásával. De épp ezek a kísérletek világítanak rá a megközelítésben rejlő problémákra. A cég ugyanis olyan mérőszámokkal operál, melyek a legújabb generációs adatközponti GPU-i energiahatékonysági előnyeit domborítja ki – MI-feladatoknál. Ezek azonban a tudományos számításokban használatos ún. dupla pontosságú lebegőpontos munkaterhelésekről semmit sem mondanak.
A kérdés egyre többeket foglalkoztat. A tavaly novemberi szuperszámítógépes világtalálkozó, az SC23 konferencia egyik kiemelt témája volt például, hogy építhető-e fenntartható szuperszámítógép. Emellett az érintett vállalatok intenzíven kutatják a zöld energia felhasználásának lehetőségeit. A Microsoft kisméretű moduláris reaktorokra építené adatközpontjait, de ide sorolható a német windCORES néven futó projekt is.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak