Peter Gazik, a magyar leányvállalat vezérigazgatója jelentette be az új nevet a sajtónak. Három országot érint a névváltás.
Hirdetés
 

Március elsejétől Magyarországon, Szerbiában és Bulgáriában Yettel néven működik a Telenor. A névváltást Magyarországon Peter Gazik, a hazai leányvállalat vezérigazgatója jelentette be a sajtónak. A vezérigazgató szerint az új márkanév felépítésébe fektetett energia is bizonyítja: a tulajdonos, a cseh PPF hosszú távon elköteleződött a magyar, bolgár és szerb piacon való jelenlét mellett. (Amióta a magyar állam az Antenna Hungárián keresztül bevásárolta magát a telekommunikációs vállalatba, aminek többségi tulajdonára viszont a 4iG jelentkezett be, újra és újra felmerül, hogy a Telenor előbb vagy utóbb a 4iG érdekkörében landol.)

Bár az új márkát három országban egyszerre vezetik be, mindhárom vállalat stratégiai fókusza változatlan marad, hangsúlyozta Gazik: a helyi piacok növekedése és fejlesztése. Az új márkanév bevezetéséről kiadott közlemény idézi Marek Slacikot, a három volt Telenor-érdekeltséget összefogó TMT CEE és a PPF Telecom Group ügyvezető igazgatóját is, aki szerint az erős márka kulcsfontosságú a PPF elképzeléseinek megvalósításához.

A váltás menetrendjéről Dolezsai Gergely, a Telenor márka- és marketingkommunikációs igazgatója elmondta, hogy bár a névváltás kommunikációja már most elindul, hivatalosan csak március 1-től hívják Yettelnek a vállalatot. Mivel a Telenor márka népszerű volt, ezért egy londoni nemzetközi ügynökség segítségével olyan, várhatóan mindhárom érintett országban működő kampányt dolgoztak ki, amely a búcsúzást azzal teszi pozitív élménnyé, hogy valami friss, új élményt ígér.

Ennek megfelelően alakították ki a nevet is, aminek második tagja (tel) utal ugyan a szektorra, de sokkal fontosabb volt a hangzás, és az ahhoz társuló pozitív, friss élmény, mondta Dolezsai. Peter Gazik felvezetőjében a Facebook névhez hasonlította a névválasztást, azaz szerinte nem nem a név a lényeg, hanem a mögötte lévő tartalom. Az új logó kialakításánál, a színek megválasztásánál (tengerkék és lime-zöld) elsősorban azt vették figyelembe, hogy jól érvényesüljön digitális felületeken.

Elhúzódó névváltás...

Egy brandváltás, az új brand bevezetése mindig komoly költségekkel jár, de hogy pontosan mennyivel, arról a menedzsment nem kívánt nyilatkozni. Amikor 2018-ban a PPF megszerezte a Telenor bolgár, szerb és magyar leányvállalatát, megállapodott 2021-ig a márkanév használatról is. A felkészülés azonban elhúzódott, így a PPF 2020 őszén megállapodott a norvég vállalattal, hogy a névváltást egy későbbi időpontra tolják. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy 2021-ben az év végére esett volna a névváltás kommunikációja, azaz egy olyan időszakra, amikor amúgy is nagy a reklámzaj, és a kommunikáció is nagyobb költségeket jelentett volna a hirdetési piac keresleti csúcsa miatt.

A névváltást az ügyfelekkel is megismertető kampány február elsején indul. A vállalat közleménye hangsúlyozza: az ügyfeleknek a márkaváltással kapcsolatban nincs teendőjük, az ügyfélszerződéseket és a szolgáltatások elérhetőségét a névváltás semmilyen módon nem érinti. A váltásról a Telenor tájékoztató oldalt is indított.

Mobilitás

Vodafone-t cserélt Yettelre a magyar állam

A 4iG viszont az Antenna Hungárián keresztül immár a Vodafone 70,5 százalékát birtokolja.
 
Hirdetés

Ez gyorsan ment, az Invitech bevezeti a SOAR-t

Az Invitech biztonsági műveleti központjában olyan automatizált megoldást vezetnek be, amellyel akár egy eddig félnapos elemzőmunka is csak negyedórát vehet majd igénybe. Ez a SOAR.

Felderítés nélkül csatába menni – nagyjából ehhez hasonlítható az automatizált rendszereket nélkülöző kibervédelem. A mesterséges intelligencia mindkét oldalon beszállt a küzdelembe.

a melléklet támogatója az Invitech

CIO KUTATÁS

A HAZAI NAGYVÁLLALATOK FELHŐHASZNÁLATÁRÓL

Az Ön véleményére is számítunk Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével és az IPR-Insights szakértőivel közösen összeállított kutatásunkban.
Segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.