A mostanában olvasható adatok alapján a június egészen katasztrofális hónapnak bizonyult az NFT-iparág számára. A Reuters néhány nappal ezelőtt kiadott jelentése szerint például 412 dollár körül mozgott az NFT-k (non-fungible tokenek, vagyis nem helyettesíthető tokenek) medián ára, szemben az áprilisi 1754 dollárral. A népszerű OpenSea NFT-kereskedelmi platformon ugyanakkor 700 millió dollárnyi értékesítést ütöttek nyélbe az elmúlt hónapban, ami szintén látványos visszaesés a májusi 2,6 milliárdhoz, vagy méginkább a januári 5 milliárd dolláros eladási volumenhez képest.

Az NFT-k viszonteladásairól szóló számok is a padlón vannak. Ezt annak a malajziai üzletembernek az esetével szokták szemlélttni, aki korábban 2,9 millió dollárt fizetett a Twitter alapítója, Jack Dorsey első tweetjéért, azonban amikor áprilisban megpróbált megfelelő haszonnal kiszállni a befektetéséből, az egyhetes aukció végén kénytelen volt néhány ezer dolláros bevétellel beérni. A helyzet a kriptobiznisz kollektív mélyrepülése és a szélesebb körű (értsd: valódi) gazdasági félelmek közepette alakult így, de nyilván azt a kérdést is felveti, hogy az NFT-ipar tényleg az általános gazdasági stressz áldozata, vagy olyan túlárazott hülyeség, amilyennek a kritikusai mindig is tartották.

A Reuters ezzel kapcsolatban a NonFungible.com NFT-adatforrás társalapítóját idézi, aki szerint túl sok spekulációt és felhajtást láthattunk az utóbbi időben az ilyen típusú eszközök körül. Így a visszaesés, amit tapasztalunk, annak is köszönhető, hogy az emberek rájöttek, nem feltétlenül lesznek ilyesmiből két nap alatt milliomosok. Az elkötelezett NFT-hívők azonban éppen hogy az alacsony árakat akarják kihasználni, hogy befolyást építsenek maguknak a web3-as gazdaságban: a hírügynökség erre a GSR kriptokereskedelmi céget hozza fel, amelyik egyedül júniusban 500 ezer dollárt költött az általa "blue chip NFT-knek" nevezett kollekciójának bővítésére.

Nem vész el, de valószínűleg átalakul

A legfrissebb számok természetesen csak pillanatképet festenek a "kriptotél" aktuális hőmérsékletéről. Abban nagyjából mindenki megegyezik, hogy az NFT-k túl fogják élni a krízist, különösen, ha a Szilícium-völgy homályos elképzelései jól sülnek el a metaverzum felépítéséről. Ennél azonban valószínűbb, hogy csak az árak normalizálódnak: a piackutatók szerint esélyes, hogy az NFT-k befolyása csökkenni fog a művészeti piacra, a technológia ugyanakkor felrázhatja a játékipart a játékokon belül birtokolható eszközökön keresztül.

A blokkláncnak amúgy is nagy jövőt jósolnak a játékiparban, hozzátéve, hogy a játék és a pénzügyi spekuláció kockázatos kombinációja nehézségekbe is ütközhet. Itt szó van a játékosok húzódozásáról is az NFT-ket vagy "play-to-earn" komponenseket tartalmazó platformoktól, de a szabályozási vonalon sem feltétlenül jk a kilátások. A legnagyobb NFT-alapú játéknak mondott Axie Infinity saját tokenjeének árfolyama kevesebb mint fél centre zuhant a tavalyi 36 centes csúcshoz képest, az ilyesmiből pedig sokan következtetnek arra, hogy az NFT-piac a korábban is mert formájában már nem fog talpra állni. jelenlegi formájában.

A Reutersnek nyilatkozva a L'Atelier technológiai piackutató vezetője úgy foglalta össze a dolgot, hogy az NFT-k kapcsán a befektetők rendkívüli összegeket fizetnek ki rendkívül korlátozott eszközökért, amelyek nem igazán alkalmasak a pénztermelésre. Ehhez azonban hozzátette, hogy az egyedi digitális eszközök létrehozásának mögöttes koncepciója továbbra is alapvető jelentőségű marad, és a jövőben masszív alkalmazásai lesznek mások mellett a pénzügyi szektorban.