A pár éve már létező, de igazából csak 2021-ben beinduló NFT-kben rejlő kockázatokat és bizonytalanságot jól mutatja a koncepció létezését a nagyközönség számára leginkább elvivő tavalyi ügylet utóélete. A Twitter társalapítója, Jack Dorsey ugyanis nem helyettesíthető zsetonként (Non-Fungible Token, NFT) 2,9 millió dollárért adott túl a közösségi platformon 2006 márciusában megjelent első bejegyzésén. Pontosabban annak blokklánchálózaton rögzített, egyedi, megmásíthatatlan és visszavonhatatlan tulajdoni jogáért fizettek ennyit.

A kriptovalutás ügyleteken meggazdagodó Sina Estavi lett a tweet virtuális tulajdonjogának birtokosa, aki most látta elérkezettnek az időt befektetése kamatoztatásának. Múlt hét közepén azzal a megjegyzéssel bocsátotta egyhetes aukcióra az NFT-t, hogy a befolyt összeg felét (várhatóan 25 millió dollár körüli summát) jótékony célokra fordítja.

Estavi számára az csak a kisebb blamázs volt, hogy nem sok később maga Dorsey trollkodta meg azzal, hogy kommentben kérdezett rá, miért nem 99%-ot ad jótékony célra. A nagyobb pofon akkor jött, amikor egy hét elteltével is mindössze 280 dolláron állt a licit. A NFT-s piactérként működő OpenSea szabályai szerint az aukciót kiírónak nem kötelező elfogadnia a legmagasabb ajánlatot. Így tett Estavi is, és meghosszabbította a licit idejét. Azóta történt is némi elmozdulás, ám a cikk írásának pillanatában érvényes, 6850 dollárt érő ajánlat is fényévekre van a megálmodott összegtől.

Az ügyben több sajtóorgánum megkereste Estavit, ám ő érthetően nem bizonyult túlságosan készségesnek. Mindössze annyit sikerült a CoinDesknek kisajtolnia belőle, hogy ha jó ajánlatot kap, akkor elfogadja, de lehet, hogy soha nem válik meg az NFT-től.

Pörög a motor vagy durran a lufi?

Az NFT értelmetlenségét hirdetőknek azért még talán korai hátradőlniük, mivel az OpenSea platformján márciusban 2,4 milliárd dollár értékeben cseréltek gazdát a különböző tokenek. Összehasonlításképpen: Dorsey első bejegyzésének értékesítésekor, tavaly áprilisban 96 millió dollárt tett ki a forgalom, míg 2021 januárjában mindössze 8 milliót.

Az ilyen mértékű felfutás és a rendszert fűtő, nem feltétlenül örökké tartó bizalom miatt ugyanakkor jogosan kerül elő az üzleti lufi emlegetése. Egy a Reutersnek még tavaly nyilatkozó pénzügyi elemző az NFT-piac "buborékképző ostobaságáról" beszélt: szerinte elsősorban azok a fiatalok látnak ebben nagy lehetőséget, akik másképpen nem igazán tehetnének szert komolyabb vagyonra, de helyette akár lottózhatnának is, mert a buborék előbb-utóbb ki fog durranni.