Kínai katonai kutatók állítása alapján most először győzött le embereket valós légi harcban egy vadászpilótaként működő mesterséges intelligencia, ráadásul elképesztően rövid idő, 90 másodperc alatt sikerült megnyernie a versenyt – számolt be róla a South China Morning Post. A lap arról ír, hogy a hadsereg szecsuáni fejlesztési központjának tudósai az ugyancsak kínai Acta Aeronautica et Astronautica Sinica kínai folyóiratban számoltak be az MI "Kiváló számítási képességeiről", amelyek révén a mesterséges intelligencia az embereknél pontosabban jósolja meg a csata alakulását, és ezzel kezdeményező szerepbe tud kerülni.

Szerintük ezzel már a láthatáron van a légi harc új korszaka, amelyben a valós repülések során tanuló MI lesz "az égbolt királya". A leírás értelmében a mostani összecsapásban két kisméretű, pilóta nélküli, fix szárnyú repülőgép vett részt úgy, hogy az egyiket egy fedélzeti MI, a másikat pedig egy emberi pilóta irányította a földről. Bár egyértelmű, hogy jó néhány kihívást továbbra is le kell még küzdeniük, a tudósok a dróncsatával bizonyítottnak értékelik a vonatkozó technológia mérnöki megvalósíthatóságát és azt, hogy az autonóm döntéshozatali képességekkel rendelkező renszerek reakcióinak sebessége teljes mértékben felülmúlhatja az emberekét.

Itt is javában zajlik a fegyverkezési verseny

További előnyt jelent, hogy az MI esetében nem játszanak az olyan faktorok, mint a halálfélelem vagy az agy oxigénellátásának csökkenése a gyors irányváltások során. Mindezzel persze nem csak a kínai hadseregnél vannak tisztában, és máshol is dolgoznak rajta, hogy katonai alkalmazásba állítsák a vadászrepülőket irányító MI-rendszereket. Az Egyesült Államokban jó ideje fejlesztenek hasonló technoliát: a Heron Systems által fejlesztett modellről még 2020-ban tették közzé, hogy egy földi szimulációban öt-nulla a rányban legyőzte a légierő egyik pilótáját, a kínai eredmények pedig újabb mérföldkövet jelenthetnek ezen a területen.

Ahogy akkor írtuk, egyelőre még így is nagyobbak lehetnek a várakozások a mesterséges intelligenciával nyert hadászati fölény kapcsán, mint amilyenek a fejlesztéssekkel nyerhető valós előnyök – kihívást jelent például, hogy a civil szférából gyűjtött adatok a katonai alkalmazásoknál nem igazán relevánsak, mivel az ilyen modellek adatigénye erősen környezetspecifikus. Ebben a tekintetben is érdekesek az élesben tanuló MI-rendszerek vagy azok a fejlesztések, amelyek a virtuális és kiterjesztett valóság (VR, AR) segítségével képezik le az ellenséges gépek digitális másolatait, lehetővé téve, hogy ténylegesen a levegőben lehessen manőverezni más országok magasan fejlett repülőivel szemben.