Kína és az Egyesült Államok is gőzerővel dolgozik azon, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) a hadi potenciálja növelésének szolgálatába állítsa. Egy tanulmány szerint azonban a várakozások túlzónak tűnnek. A Georgetown Egyetem három kutatója megvizsgálta, hogyan áll a nagyhatalmi vetélkedés, és kinél van az előny.
Az MI mint a fegyverkezési verseny egyik fontos terepe régóta terítéken van. Erről szól a hatalmas adatbázisok építése éppúgy, mint a szuperszámítógép-verseny.
A többtől még nem lesz valaki erősebb
A kutatók megvizsgálták azt is, hogy Kína, amely hatalmas adatkészlet fölött rendelkezik, és szinte korlátlanul gyűjthet személyes, vállalati és kereskedelmi adatokat, egyértelműen előnyben van-e a világ más hatalmaihoz, például az USA-hoz képest. Ha az adat a MI korszakának az olaja, akkor Kína ennek a világnak a Szaúd-Arábiája – idézik a szerzők egy szakértő megállapítását.
A tanulmányuk szerint azonban a képlet nem ennyire egyszerű. Annak meghatározásához, hogy melyik ország van ezen a területen előnyben, közel sem elegendő, ha megnézzük, melyik hatalomnak áll rendelkezésére több nyers adat. A pontosabb képhez meg kell vizsgálni az adatok lehetséges alkalmazási területeit – jelen esetben azt, hogy milyen katonai célokra használhatók.
Éppen ezért fontosabb például, hogy melyik országban halad gyorsabban az egyes alkalmazási területek adatainak átfogó digitális tárolása, tisztítása, címkézése és optimalizálása a gépi tanulási algoritmus tanításához. Az ilyen jó minőségű és pontos adatkészletekkel lehet aztán prototípusokat előállítani, amiket már egyszerűbb lesz valós alkalmazásokká konvertálni.
Kína ebből a szempontból viszont nincs előnyben. Bár az állam számára szinte korlátlanul rendelkezésre állnak a civil szférából gyűjtött adatok, azok katonai MI-fejlesztéseknél kevésbé relevánsak. A katonai MI-alkalmazások adatigénye ugyanis erősen környezetspecifikus (ami nagyon sok civil MI-fejlesztésre is igaz persze), így hiába áll rendelkezésre számolatlanul például önvezető járművekből szerzett információ, azoknak egy jelentős részével a katonai fejlesztések (például a harckocsik irányítása a harctéren) semmit sem tudnak kezdeni.
A big datával kezdődött...
Kína az évtized közepe óta erősen koncentrál az adattudományokra, beleértve a big datát és az MI-t is. Ennek szellemében módszeresen hozza létre az egyes szektorok hatalmas adatgyűjteményeit. Az amerikaiak ebben némileg lemaradtak, a hadseregnek ugyan van MI-stratégiája, de például annak kulcsfontosságú eleme, a hányatott sorsú JEDI projekt sem indulhatott be, mivel a közbeszerzési tenderen vesztes Amazonnak sikerült megakasztania a folyamatot.
Ezzel együtt sem lehet azt mondani, hogy jelen pillanatban bármelyik nagyhatalom előnyben lenne az MI hadászati alkalmazásában, bár részsikerek kétségtelenül vannak. A Pentagon például azon dolgozik, hogy már jövőre egymásnak ereszthessenek MI-vezérelte drónokat és profi vadászpilótákat, de kísérleteznek a kézifegyverek hatékonyságának javításával és az idegen-barát felismerő rendszerek MI-vel történő felokosításával is.
Mindezzel együtt ma nem látható, hogy bármelyik nagyhatalom szemmel látható katonai előnyökre tett volna szert az MI-vel kapcsolatban. Míg Kínának kétségtelenül sok lehetőséget adhat, hogy hatalmas adattömegen ül, egy sor olyan új technológia készülődik, amely kisebb tanuló adatbázisokkal is képes hatékony MI-t fejleszteni.
Felhőbe vezető út hazai szakértelemmel
Robusztus műszaki háttér, korszerű technológia és a felhasználóbarát kezelhetőség. A Flex Cloudhoz nem kell nagy IT-csapat, csak egy elhatározás és pár kattintás.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak