Mint annyi más technológia, a cikkünk tárgyát képező is hadiipari fejlesztésként indul hódító útjára. A mesterséges intelligencia használatától a valós idejű biometriai azonosítás fejlődését és a küldetések utáni elemzések pontosabbá válását várja az amerikai hadsereg, különösen, ami az éjszakai műveleteket illeti.

Tájékozódás a sötétben

A fejlesztés mögött álló US Army Research Laboratory leírása szerint az éjszakai környezetben, hőkamerák használatával történő automatikus arcfelismerés az egyének pontos felismerésének előnyét kínálja a katonák számára. Emellett javíthatja az automatikus és az emberi azonosítási képességeket.

Dr. Benjamin S. Riggan kutatásvezető kiemelte, hogy technológiájuk lehetővé teszi az arcokról készített hőképek és már létező biometriai adatbázisok összefésülését. Ennek segítségével pedig akár pusztán hőképek alapján is kijelezhetővé válik az adott személy arca.

A kutató szerint rossz fényviszonyok esetén, ahol külső megvilágítás nélkül nem áll rendelkezésre elegendő fény a hagyományos kamerák számára ahhoz, hogy értékelhető képet készítsenek az emberi arcokról azonosítási célokból, nagyon kockázatos villanófény vagy spotfény alkalmazása. Ez ugyanis felfedi a fényforrásnál levő embert, ami a fedett katonai bevetések sikerességét és a katona testi épségét kockáztatja.

Ugyanakkor hőkamerák alkalmazása esetén már más a helyzet. Ezek a készülékek képesek az emberi test által kibocsátott hőt érzékelni, gyenge fényviszonyok között az emberi szemnek láthatatlan alakokat kijelezni. A kutatólaboratórium pedig ezen a téren ment tovább még egy lépéssel azzal, hogy lehetővé tette az arcfelismerést ebben a közegben.

Homer Simpsonból hús-vér ember

Hőkamerák arcazonosítási célból való alkalmazásánál a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a rögzített hőképet olyan listákkal lehet (kell) összehasonlítani, melyek csupán hagyományos fényviszonyok között készített képeket tartalmaznak. Vagyis két, ránézésére teljesen másképp kinéző fotót kell párosítani. Itt lép működésbe a fent említett mesterséges intelligencia, amely megbirkózik a feladattal.

Egyelőre nem tudni, hogy mikor kerülhet valós alkalmazásba a fejlesztés. Riggan annyit árult el, hogy kollégáival tovább folytatják a Defense Forensics and Biometrics Agency támogatásával zajló kutatásukat. Céljuk egy robosztus, katonai feladatokra szánt éjjeli arcfelismerő rendszer létrehozása. Ebből következően minden eddig elért eredmény ellenére a harctéren való alkalmazására még várnia kell a hadseregnek.

Mindeközben a civil szférában

Noha a fentihez hasonló szintű rendszert a kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek nem nyújtanak, az arcazonosítás, mint jogosultságellenőrző eszköz, egyre népszerűbbé válik az átlagfelhasználók körében is. Ezen a téren egyébként az Apple van nyerő pozícióban; mint írtuk, az iPhone-ban alkalmazott Face ID-vel egyező színvonalú biometrikus azonosítás csak 2019-ben jöhet a Google-nél.

De mi teszi a Face ID-t ennyire különlegessé? A válasz egyszerű: az iPhone X 3D érzékelői. A TrueDepth kamerarendszer ezernyi parányi infravörös pontot lő ki, amivel a felé forduló arcokat virtuális 3D modellként alkotja újra. Ezzel és a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) segítségével használható a tinédzsereknek érdekes animoji, illetve a Face ID.

Mostanra bebizonyosodott, hogy nem tudták felvenni a lépést a rivális okostelefonok ezen a téren. Még a vadonatúj Samsung Galaxy S9 is csupán kétdimenziós kamerákkal biztosítja arcfelismerő képességét. Az Intelligent Scan így egyrészt nem is olyan pontos, mint az Apple megoldása, másrészt ebből adódóan biztonság tekintetében is elmaradásban van az amerikai vállalat technológiájához képest. Nem véletlen, hogy a Samsung nem tette lehetővé az Intelligent Scan használatát a digitális fizetésekhez szükséges személyazonosításhoz.