Az elmúlt években gyakorlatilag futószalagon érkeztek a hírek arról, hogy az algoritmusok milyen újabb területeken bizonyították fölényüket a téma legkiválóbb humán képviselőivel szemben. A folyamat viszonylag lassan indult, hiszen a sakk már több mint húsz éve "kapitulált", amikor 1997-ben a Deep Blue egy hatjátszmás meccsen térdre kényszerítette az aktuális világbajnokot. Aztán az elmúlt évtizedben egyre gyorsabb ütemben gyűltek a számítógép trófeái. 2011-ben a szintén az IBM-hez köthető Watson győzedelmeskedett egy kvízjátékban. 2016-ban az Alphabet DeepMind részlege által fejlesztett AlphaGo mesterséges intelligencia legyőzte a világ egyik legmagasabban jegyzett gójátékosát, majd egy évre rá magát a világranglista vezetőjét is. Nem sokkal később elesett a póker, tavaly pedig már olyan összetettségű területen is győzedelmeskedett a gép, mint amilyen az ikonikus StarCraft II videojáték.
A mesterséges intelligenciára, öntanuló algoritmusokra épülő rendszerekben rejlő lehetőségeket még csak most kezdjük kitapogatni, de az bizonyos, hogy mindez markánsan megjelenik a hadászati fejlesztésekben is. Nem véletlen, hogy ezen a területen (is) hatalmas erőfeszítéseket tesz a globális dominanciára törő, gyorsan fejlődő Kína. A szuperhatalmi pozícióját féltő USA természetesen nem kívánja mindezt karba tett kézzel nézni, így a tengerentúlon is lázas munka folyik az MI kihasználására.
Indulhat az embervadászat
Az Air Force magazin cikke szerint bő egy éven belül, egészen pontosan 2021 júliusában rendezik meg majd azt a különleges légi harcot, amely során egy vadászgép pilótája ellen egy önvezető drónt küldenek a "ringbe". A Pentagon mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásaiért felelős Joint Artificial Intelligence Centerének vezetője egy beszélgetés keretében nagyon ambíciózusnak nevezte a projekten dolgozó kutatócsapat célját. Ugyanakkor a visszavonulását épp a napokban bejelentettő Jack Shanahan altábornagy szavaiból kiérződött, hogy egyelőre ő maga sem látja túl esélyesnek a gépi intelligenciát egy profi vadászpilóta ellen.
Az amerikai légierő kutatórészlegénél (Air Force Research Laboratory - AFRL) még 2018-ban kezdtek bele egy MI-irányította vadászgép megalkotásába. A rendszerrel kapcsolatos eredményeket akkor másfél év múlvára várták, de a projektnek ennél bizonyosan több időre lesz szüksége, hogy komolyabb dolgokat tudjon felmutatni. A korai elképzelések szerint elsőnek egy régebbi vadászgépen (például egy F-16-oson) telepítik az MI-t, majd az ott szerzett tapasztalatokkal gazdagova haladnának az újabb generációs modellek felé.
A teljesen autonóm módon üzemelő vadászgép ötlete egyelőre még most is elég futurisztikusnak hat, de az emberi pilótákat segítő gépi másodpilóta koncepciója már sokkal megvalósíthatóbb témának tűnik. Miközben egy hagyományos pilóta a legjobb esetben is több száz, esetleg néhány ezer órát tud valódi repüléssel tölteni, addig az MI rövid idő alatt milliónyi virtuális órának megfelelő tanuláson eshet át. Az ezekből leszűrt tapasztalatokra és a gépi feldolgozás gyorsaságára támaszkodva az algoritmus azonnali és pontos segítséget nyújthat a pilótának egy-egy éles döntéshelyzet során. Maga a téma egyébként legutóbb Elon Musk kapcsán került elő. A Tesla mellett az űrkutatásban érdekelt SpaceX-et is irányító "technológiai megmondóember" szerint egy gépi intelligenciával segített, földről dolgozó drónpilóta már most lemosná az égben repkedő kollégáját.
MIndenben is gondolkodnak
Az amerikai hadseregnél, és szűkebb körben a légierőnél is számtalan MI-vel és gépi tanulással kapcsolatos fejlesztés zajlik. Itt a karbantartási munkák végrehajtásától a bevetéstervező szoftverekig mindenfélét lehet említeni, de a fentiekhez legszorosabban a Skyborg projekt kötődik.
A tervek szerint 2023-ra készülne el egy olyan pilóta nélküli légi jármű, amelyet "mesterséges agy" vezérel. A katonai fejlesztések közös eleme, hogy nemigen szeretnek róla sokat fecsegni. A Skyborg koncepciójáról is csak nagyjából annyit lehet tudni, hogy ezek a gépek az emberi pilótákkal együtt repülve tudnák segíteni utóbbiakat a küldetések teljesítése során.
Felhőbe vezető út hazai szakértelemmel
Robusztus műszaki háttér, korszerű technológia és a felhasználóbarát kezelhetőség. A Flex Cloudhoz nem kell nagy IT-csapat, csak egy elhatározás és pár kattintás.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak