A helyzet percről percre változik: egy órája még csak 102 ezer dollár körül adták-vették a világ legismertebb és legnépszerűbb kriptovalutáját, ebben a pillanatban (2024. 12. 05., csütörtök, közép-európai idő szerint 14:24) a Coinmarketcap szerint 103,2 ezer dollárt kell fizetni érte. Megér ennyit? Biztosan, ha valaki hajlandó ezt az árat kicsengetni érte.

A bitcoin jelenlegi piaci kapitalizációja ezen az árfolyamon 2 041 621 716 988 dollár, azaz kétbilliárd-negyvenegymilliárd-hatszázhuszonegymillió-hétszáztizenhatezer-kilencszáznyolvannyolc dollár. Hogy holnap ilyenkor mennyit fog érni? Meglehet, kétszer ennyit. Vagy fele ennyit.

Szinte nincs olyan médium, amelynek ez a rali ne ütötte volna át az ingerküszöbét. De vajon változik-e ettől bármi?

Közeledünk a 20 évnyi spekulációhoz

Mint minden tömegeket megmozgató digitális kezdeményezés, a bitcoin is a tökéletes demokrácia ígéretével robbant be a digitális térbe: ki lehet zárni a pénzügyi tranzakciókból a kisemberek üzletelését megvámoló nagy (és emígyen gonosz) bankokat és az államot. Mára azonban ettől a marxlenini eszmétől eljutottunk oda, hogy a kriptovaluta-lobbi az államtól várja, hogy biztosítsa játékszere stabilitását.

A bitcoin megalapozta kriptovaluta-ökoszisztéma komolyságát sokan megkérdőjelezték. Ők úgy vélték, működését tökéletesen leírja a dogecoin sztori, ami körül egy hagymázas Elon Musk-tweet nyomán alakult ki befektetési tömeghisztéria. Ugyanakkor még ők is hittek a kriptovaluták mögötti technológiában: azt jósolták, hogy miközben a kriptovaluták szép lassan technológiatörténeti érdekességgé szelídülnek, a mögöttes technológia, az elosztott főkönyvi rendszer, a blockchain forradalmat vált ki a gazdaság digitális tranzakciókra épülő szegmenseiben.

A 2010-es évek második felére a technológiai ipar mindenbe (is) belelátta a blockchaint mint univerzális megoldókulcsot. Forradalmasítja és szuperbiztonságossá teszi a kiberbiztonságot, a pénzügyi tranzakciókat, a határon átnyúló kereskedelmet, a logisztikát… Még az olyan technológiai nagyvállalatok is óriási fantáziát láttak benne, mint az IBM.

Aztán a 2020-as évek elejére jött a kijózanodás. Nagyjából letisztult: a tervek jobbára papíron (tervezőasztalon/képernyőn/ahogy tetszik) működnek, a valóságban már kevésbé.

A szorosan vett kriptovaluta-ökoszisztéma körül pedig folyamatos voltak a botrányok, amiken általában a kisbefektetők vesztettek sokat. Amióta 2012 szeptemberében megjelent az első bitcoin témájú cikk a Bitporton, számos botrányról számoltunk be.

Kiderült például, hogy bár az ökoszisztéma elképesztően virulens (aki nap rendszerességgel nézi a Coinmarketcapet, ezt pontosan látja), a legerősebb és a piacra igazán nagy hatást gyakorló kriptovaluták egy szűk csoport kezében vannak. Ennek, valamint a szabályozás hiátusainak egyenes következménye, hogy ez a szűk csoport bármikor meg tudja mozdítani a piacot az érdekeinek megfelelő irányba.

Bár voltak kísérletek a szabályozására, és egyre-másra jelentettek be pilotokat, hogy kiskereskedelmi forgalomban is elfogadják a kriptovalutákat, ez a pálya mindig is egy szük kör játszótere maradt. Kiderült, hogy a tranzakciók lassúak, de ami ennél is problémásabb, elképesztő energiát zabálnak fel.

De akkor mégis miért 100?

Ezek után nyilván jogos a kérdés: ha ennyi a baj, miért ralizott 100 ezer dollár fölé az árfolyam? Első körben hadd válaszoljunk kérdéssel a kérdésre: miért ér többet a nem ritkán csak drága ipari hulladékot előállító Tesla, mint a világ tíz legnagyobb autógyártója együttesen?

Kézenfekvő magyarázat lenne, hogy jött Donald Trump, kinyitotta a száját, és ez esett ki belőle. A bitcoin 100 ezer dollár fölötti árfolyama biztosan nem független a volt elnök visszatérésétől. Trump ugyanis most, első elnöksége alatt képviselt álláspontjával szöges ellentétben, mindent beígért a kriptovalutásoknak. Például azt is, hogy az USA-ból kriptovaluta-nagyhatalmat csinál.

Ennek érdekében egymillió bitcoinos stratégiai kriptovaluta-tartalékot akar létrehozni, ami amúgy a bitcoinlobbi egyik követelése is, mert ettől remélik a kriptovaluta stabilitását. És már előre beígérte, hogy aki ezt akadályozza, azt eltávolítja pozíciójából – pl. az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet, a SEC jelenlegi elnökét, Gary Genslert. (Gensler egyébként bejelentette, hogy Trump beiktatásakor lemond.)

A bitcoinos közösség persze abba már nem gondol bele, hogy Trump mesterterve épp annak az alapelvnek mond ellent, amire eddig a kripotvalutázók hivatkoztak: az állami ellenőrzéstől független pénzügyi rendszernek, amivel egyfajta magasabb szintű cserekereskedelem, peer-to-peer tranzakciók sokasága valósulhat meg állami-banki beavatkozás és közvetlen termékcsere nélkül. Valójában nagyon is az állam beavatkozásra hajtanak, hogy végre-valahára megoldódjon az a probléma, hogy a bitcoin az összes többi kriptovalutával együtt fikarcnyival sem értékesebb, mint a "vatikáni valuta", aminek az értékét a hívők hite határozza meg.