Lapértesülések szerint a cégnél javában folyik a munka egy új virtuálisvalóság-eszköz megalkotásán. A területért az elkövetkező években hatalmas csata bontakozhat ki a világ legnagyobb informatikai cégei között.

Ugyan a Google az elsők között próbált villantani a virtuális és kiterjesztett valóság (virtual reality - VR, augmented reality AR) területén, ám a 2013-ban debütált Google Glass sosem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az eredetileg konzumer terméknek szánt, majd vállalati célra újrakallibrált okos szemüveg a vállalat minden igyekezete ellenére sem tudott áttörést hozni. Ráadásul mindeközben más, területhez kapcsolódó projektekkel (Cardboard, Daydream) sem sikerült bankot robbantani.

A kudarcokat követően 2019-ben a Google már arról beszélt, hogy innentől azokra az AR-fejlesztésekre koncentrál, amelyekre egyébként eddig is rengeteg erőforrást áldozott. A kiterjesztett valósággal a cég olyan termékeiben és szolgáltatásaiban operál, mint amilyen a Google Lens, az AR-alapú navigáció a Google Térképen, vagy három éve bemutatott AR in Search eszközök.

A titokzatos írisz

Ugyanakkor úgy tűnik, a cég nem adta fel a reményt arra, hogy készít egy valóban meghatározó hardvert a témában. Erre utal a The Verge beszámolója, amely szerint lázas munka folyik a Project Iris körül. Ez a szupertitkosként kezelt projekt egy új AR headsetet takar, amelyet az egyelőre lazán megfogalmazott célok szerint 2024-re szeretne a vállalat piacra dobni.

A kiterjesztett, vagy más néven kevert valóság megjelenítésére fejlesztett eszköz korai prototípusa a nevük elhallgatását kérő szivárogtatók szerint síszemüvegre hajaz, és nincs szüksége közvetlen kapcsolatra külső áramforrással. A hardveres hátteret egy speciális Google processzor szolgáltatja, a kütyü pedig a jelek szerint Androidon fut, bár az álláshirdetések alapján az sem kizárt, hogy teljesen új operációs rendszert készítenek a szemüveghez.

A munkálatok titkosságát jól mutatja, hogy a beszámoló szerint a fejlesztés egy Google campusán belül egy teljesen szeparált épületben zajlik, ahová csak speciális kulcskártyával léphetnek be a dolgozók, akik az ott folyó fejlesztésekről semmit nem oszthatnak meg még cégen belül sem. (Úgy tűnik, a The Verge-nek nyilatkozók nem vették annyira komolyan a titoktartási szerződés alárását.)

Közeleg a nagy leszámolás

Amennyiben helytállóak a fentiek, bizonyosan kijelenthető, hogy a Google nem kívánja karba tett kézzel végignézni, ahogy legnagyobb riválisai rárepülnek a VR/HR technológiában rejlő, egyelőre még nem teljesen kibontakozott potenciálra. A Microsoft például a Google-nél lényegesen sikeresebbnek tűnik a HoloLens eszközével, amelyen azért szintén van még mit javítani. Utóbbit segítheti a Qualcommal tető alá hozott partnerség.

A témában természetesen megkerülhetetlen szereplőként kívánja magát láttatni a metaverzum buzzwordre utalva nevét Metára változtató Facebook is. A közösségi polip az Oculus felvásárlásával egy csapásra jó pozícióba került a területen, ám távlati terveiben ennél komolyabb dobások vannak, mint amilyen a 2020-ban megszellőztetett Project Aria.

Végezetül a nagy nevek közül semmiképpen sem érdemes kihagyni az Apple-t. Cupertino környékéről évek óta érkeznek a pletykák egy fejlesztés alatt álló headsettel kapcsolatban. Ez a tavalyi értesülések szerint akár már idén is piacra kerülhetett volna, ám a legújabb hírekben már az szerepelt, hogy különböző technikai problémák miatt valószínűbb a 2023-as megjelenési dátum

Piaci hírek

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.