Ma már évente csak Kínában 300 ezer darab DJI gyártmányú mezőgazdasági drón talál gazdára. A gyártó öt év alatt tizenötszörösére növelte ezt az üzletágát. A gyors növekedést segítette, hogy megtalálta az utat a fiatal gazdálkodókhoz, akik Kínában ugyanúgy egyre inkább szembesülnek a munkaerőhiány problémájával, mint például Nyugat-Európában vagy Japánban.

Kínában már a mezőgazdasági területek mintegy harmadán végzik drónnal a növényvédelemet. Legintenzívebb felhasználói a 30-40-es éveikben járó gazdálkodók, de a népesség öregedésével párhuzamosan szélesedik a felhasználói kör. (A légi permetezés önmagában nem újdonság, Magyarországon a 1970-es években volt a fénykora, és szintén a munkaerőhiány miatt vált népszerűvé. A mezőgazdasági repülés történetének egy fontos szeletét Moldova György örökítette meg Égi szekér című riportkönyvében.)

Az agrotech szcéna Amazonja

Annak, hogy a DJI mára egyfajta "agrotech Amazonná" vált a globális piacon, közrejátszott az, hogy a legkorábban ébredt. 2018-ban dobta piacra az első, már kifejezetten mezőgazdasági célokra fejlesztett drónját. Így arra is volt ideje, hogy minden versenytársánál jobban az ágazat igényeihez illessze technológiáját.

Drónjai szinte teljes mértékben önállóan tudnak dolgozni: légifotók segítségével tervezik meg és finomhangolják a repülési útvonalukat, és automatikusan kerülik ki az akadályokat. A legújabb modellek teljesítménye akkora, hogy percenként akár 18 liter permetszert is képesek kijuttatni az ültetvényre. Árukkal (jelenleg kb. 7000 dollár körül indulnak) pedig kifejezetten versenyképesek. A MarketsandMarkets egy tavalyi elemzése, amely szintén kulcsszereplőnek tekinti a DJI-t, külön kiemeli a cég DJI Naza néven kínált vezérlőszoftverét mint a piacon kapható egyik legjobb terméket.

A DJI nem csupán a hazai pályán hasít: jelentős szereplője az amerikai (búza- és kukoricatermelés), a délkelet-ázsiai (rizs), de az ausztrál és a japán piacnak is. Egyes japán rizstermesztők drónnal vetnek, műtrágyáznak és permeteznek. Állítják, lényegesen olcsóbban jönnek ki, mint ha hagyományos (pl. traktor + felszerelhető szerszámok) eszközökkel dolgoznának.

Érthető, hogy az elemzők a piac tempós bővülésére számítanak. Egy kínai piackutató, a QY Research szerint idén a mezőgazdasági drónok globális piaca 3,1 milliárd dollár lesz, 2030-ra pedig 9 milliárd dollárra nő. A MarketsandMarkets kicsit más metodikával tavaly 4,5 milliárd dollárra mérte a piacot, és 2029-re 17,9 milliárdot jósolt.

És a fekete leves...

A drónok az ún. precíziós mezőgazdasági ökoszisztéma részei. Működési hatékonyságuk kulcsa tehát az adat: adatot gyűjtenek és "táplálásukhoz" is adat kell. Ez két problémát is indukál: működtetéséhez speciális szakértelem kell, illetve használatával kapcsolatban felvetődnek (nemzet)biztonsági problémák.

A drónok nyers adatokat gyűjtenek. A feldolgozás azonban nem triviális feladat, és a drónhasználó gazdák többsége erre nincs is felkészülve. Az ilyen jellegű képzések világszerte a 2010-es évek végén indultak. Az onnan kikerülő szakemberek pedig még valószínűleg tanulják a szakmát. Munkájukat nehezíti, hogy egyelőre nem alakult ki a mezőgazdasági folyamatokhoz igazodó nemzetközi adatformátum-szabvány, ami akár a gazdák közötti adatcserét is segíthetné.

Ami a biztonságot illeti, a drónok folyamatosan gyűjtik a környezeti adatokat, emiatt ugyanolyan kockázatot jelenthetnek, mint a különböző connected car technológiák. Emiatt az USA és egyes európai kormányok is fokozott figyelemmel kísérik a DJI jelenlétét.

Washington fel is vette a DJI-t a kereskedelmi korlátozások alá eső vállalatok listájára. A 2025-ös költségvetési védelmi kiadásokról szóló törvényjavaslat pedig eredetileg jelentősen szigorította volna a DJI drónok használatát.

De ez csak az egyik kockázati tényező. Ahogy egyes régiókban előszeretettel csinálnak géppuskás harci szekeret Toyota pickupokból, úgy a nagy teljesítményű mezőgazdasági drónok is használhatók katonai célokra. Peking ezt elkerülendő tavaly szigorította a drónkivitelt. A DJI egyébként eddig szerencsésen elkerülte, hogy drónjai közvetlenül a konfliktuszónákba kerüljenek.