Miután a kunzumer piacot lényegében letarolta, egyre nagyobb hangsúlyt fektet a nagyvállalati szegmensre a DJI dróngyártó. Az augusztusban bemutatott Mavic 2 típusokat fejlesztették tovább, hogy nagyvállalati környezetben, de akár kormányzati ügyfeleknek is megfeleljen – írta a TechCrunch. Az új típus elnevezésében is megkapta az Enterprise kiegészítést.

Moduláris, mint egy univerzális traktor

A drón 72 km/h sebességre képes, maximális repülési ideje kb. fél óra. Az azonban érdekes, hogy például a hatótávolsága nem tér el a konzumer változatáétól: 8 kilométer.
 

A profi, négyrotoros drónon egyébként ugyanazt a kamerát (12 megapixeles, speciális, többtengelyes stabilizátorral stb.) kapta, mint a konzumer változat. Az Enterprise jelleg inkább a kiegészítők gazdag kínálatában – lényegében a modularitásában – érhető tetten.

A drón egyfajta légi traktorként funkciónál, amihez több munkaeszközt is lehet csatolni. Persze ezek a kiegészítők egyelőre inkább passzív segédeszközök: nagy fényerejű fényszóró például éjszakai mentéshez, vagy nagyobb hangerejű hangsugárzó egység például bajba jutottak tájékoztatásához mentés közben. A hangszóróval egyébként előre rögzített szövegek is lejátszhatók. Szerelhető rá fénybója is, amely folyamatos villogással jelzi a drón pozícióját rosszabb látási viszonyok között.

A drón minden fontosabb funkciója – indítás, adatátvitel, adattárolás (ehhez 24 gigabájtos beépített tárhely van a drónon) – jelszóval védhető. Elsősorban kritikus adatok gyűjtésénél hasznos a Local Data Mode. Ha ezt bekapcsolják, letiltja az online adatforgalmat a drónhoz kapcsolódó mobileszközzel. A kamera által készített felvételek automatikusan kapnak időbélyeget, és a rendszer a felvétel helyszínét is rögzíti GPS koordinátákkal.
 

A repülésbiztonságot több segédeszköz is biztosítja. Egyrészt szenzorok segítségével érzékeli az akadályokat, és az APAS (Advanced Pilot Assitance System) rendszer segítségével képes azokat automatikusan kikerülni. Másrészt a DJI AirSense technológija is belekerült. Utóbbi azt jelenti, hogy a drón figyeli a környező repülőgépektől, helikopterekről érkező ún. ADS-B jeleket (a légi eszközök automatikusan küldik az aktuális pozíciójukat, hogy bármelyik pillanatban pontosan meg lehessen határozni a helyzetüket), és figyelmeztet, ha más légi eszköz közelében van. Ezáltal biztonságosabban irányítható bármilyen környezetben.

Interakció és autonómia az új irány

Mint arról korábban írtunk, egyes kutatók a fizikai környezettel való interakcióra képes modellek építésével próbálkoznak. Kutatások folynak például abban a témában, hogy hogyan lehetne, széles körben hozzáférhetővé tenni interaktív funkciók létrehozásához szükséges készleteket (például puha és kemény felületeken való megkapaszkodást segítő megoldások).

Szintén fontos fejlesztési irány a drónok autonóm vezérlésének megoldása, hogy előre meghatározott útvonal nélkül tudjon például egy dróncsapat eljutni egyik pontból a másikba anélkül, hogy előre meghatároznák a csapat útvonalát. Ez utóbbiban a magyar kutatók is jeleskednek. Vicsek Tamás akadémikus, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének professzora vezette kutatócsapat olyan vezérlő algoritmust készített, amely a madarak csapatos vonulását kamatoztatva nagy számú drónt képes autonóm módon vezérelni. A kísérletek során harminc drón tudott együtt mozogni önállóan, de szimulációban ezer robottal is sikerült a kísérlet.