Meglepően gyorsan reagált a mezőgazdaság a globális járványhelyzetre. A brit mezőgazdaság, melyet amúgy is súlyosan érint a Brexit bizonytalanságai miatt kialakuló munkaerőhiány, a koronavírus-járvány következtében végképp nehéz helyzetbe került. Ám mint a Financial Times írja, a mezőgazdasági vállalkozások meglepően gyorsan reagáltak a helyzetre: elkezdtek beszerezni mezőgazdasági robotokat és automatizálási rendszereket.

Robottal a vetéstől a szállításig

Mint arról a lapnak egy norvég robotikai vállalat, Saga Robotics vezérigazgatója, Pål Johan From beszámolt, látványosan megugrott a britektől érkező megrendelésállományuk a speciális célrobotjaikra.

A norvég robotikai cég olyan többfunkciós mezőgazdasági robotot fejleszt, ami különböző kiegészítőkkel jól használható a sok kézi munkafázist igénylő eperültetvényeken: használható például ládaszállításra, mechanikus gyomirtásra, UV-fénnyel történő növényvédelemre és az eper leszüretelésére is. (Az UV-fénnyel történő növényvédelemben a Saga nagy lehetőséget lát, ráadásul a technológia továbbfejlesztésére 11 millió dollár befektetést szerzett a közelmúltban.)

A brit gazdasági lap szerint azonban nem csak a mezőgazdasági robotok iránt nőtt meg a kereslet, hanem általánosan minden olyan technológia iránt, amely csökkenheti az adott növénykultúra kézimunka-igényét. Ilyen például a kontrollált növénytermesztés (indoor farming) egyik legnépszerűbb módszere, az ún. vertikális termelési mód. Ezeken a speciális farmokon (üvegházakban) a növények függőlegesen elhelyezett, táptalajt vagy tápfolyadékot tartalmazó "sorokban" nőnek, és a fényigényétől a tápanyagig mindent kontrolláltan kapnak.

Megjelentek a piacon azok a technológiai szolgáltatók, melyek teljes automatizált rendszereket képesek szállítani a termelőknek, egyre nagyobb automatizáltsági fokkal. A kínai SananBio például, amely a Robotics and Automation szaklap szerint ott van a világ 25 legígéretesebb szolgáltatója között a vertikálisfarm-piacon, idén nyáron jelentette be azt a rendszerét, amiben a vetéstől, az átültetésen át a betakarításig és a farmon belüli terményszállításig mindent automatizáltak. Az Uplift nevű rendszer állítólag fél hektáros területen naponta 6-8 tonnányi friss leveles zöldséget képes termelni.

Beindultak a finanszírozók is

A munkaerőhiány a mezőgazdaságban nem új keletű probléma, de a briteknél minden korábbinál súlyosabb a helyzet. Ehhez bővel elég volt, hogy két befolyásoló tényező (jelen esetben a Brexit és a koronavírus-járvány) egyszerre mutatott ugyanabba az irányba. Emiatt rövid idő alatt felértékelődtek a mezőgazdaság automatizációjával foglalkozó startupok, cégek. A Financial Times idézi a Dealroom kutatócég egyik elemzését, amely szerint rövid idő alatt 40 százalékkal ugrottak meg a mezőgazdaság automatizálásán (ebbe beleértendők a vertikális farming és más indoor farming rendszerek is) dolgozó startupokhoz érkező befektetések. Mindezt annak ellenére, hogy ágazat egyelőre nem bővelkedik a nyereséget termelő sztorikban.

A munkaerőhiány egyébként a fejlett országok mezőgazdasági szektorában általános jelenség. Mint azt az üzleti lapnak egy elsősorban mezőgazdasági startupokra szakosodott kaliforniai kockázati befektető munkatársa mondta, sok mezőgazdasági vállalkozás azért küzd cash flow problémákkal, mert idénymunkások híján nem tudja betakarítani a termést. Ez azonban a másik oldalon kedvez a mezőgazdasági robotika felfutásának.

Szakértők szerint az automatizációs megoldásokra az érdeklődés jó pillanatban érkezett: a technológia (szenzorok, mesterséges intelligencia, gépi tanulás stb.) kellően fejlett, hogy ki tudja szolgálni a megfogalmazódó igényeket. Mind a megoldásokat fejlesztő cégek, mind a kockázati befektetők úgy vélik: forradalom zajlik a mezőgazdaságban, ami egy-két évtized alatt gyökeresen átalakítja a termelést.