Szűk négy hónappal azt követően, hogy az ukrajnai invázióra reagálva a Cisco március 3-án "belátható időre" leállította oroszországi és fehéroroszági tevékenységét, a vállalatvezetés a héten a végleges kivonulásnak is zöld utat adott.

A csütörtökön kiadott közlemény szerint a menedzsment meghozta a döntést, amelynek értelmében a két országban megkezdik az operációk rendezett leépítését. Az amerikai technológiai óriás a hivatalos tájékoztatásban azt ígéri, mindent megtesz az érintett munkatársak támogatására. A Cisco a jogszabályoknak megfelelően kívánja rendezni a pénzügyeket a régiós ügyfelekkel, partnerekkel és szállítókkal, beleértve az előre kifizetett szolgáltatásokhoz és szoftvermegállapodásokhoz kapcsolódó visszatérítéseket is.

A lépés bizonyára nem lesz olcsó a cégnek, ám az elhúzódó háború miatt minden további késlekedés csak drágította volna a "végszámlát". A vállalat korábban azt közölte, hogy a márciusban hozott leállási döntés csak az elmúlt negyedévben 200 millió dollárjába került. Az éves szinten bő 50 milliárd dolláros forgalmat felmutató Cisco esetében így az orosz és fehérorosz piac kiesése és a felszámolással járó extra költségek szemmel is látható nyomot hagynak majd az üzleti eredményeken. Mindez valószínűleg az egyik oka is volt annak, hogy a cég (több más technológiai nagyvállalathoz hasonlóan) lassított üzemmódra váltva igyekszik kimozogni a nehéznek ígérkező időszakot.

Az utolsó kapcsolja le a villanyt

Oroszország február végi agresszióját követően a nyugati szankciók hatására, illetve saját elhatározásból számos informatikai és távközlési cég döntött régiós jelenlétének felfüggesztéséről, vagy éppen teljes felszámolásáról. Utóbbi utat választotta a Deutsche Telekom is még március végén, ám ahogy később kiderült, a szakítás nem feltétlenül megy zökkenőmentesen. Egy másik német mamut, az SAP április végén hozta meg a döntést a 30 éve üzemelő orosz leányvállalat bezárásáról.

A cégek többsége a drasztikus kivonulási lépés helyett azért inkább igyekszik lavírozni a jogszabályi korlátozások, a PR-szempontok és az üzleti érdekek között. A Microsoft például nagyon korán, március elején reagált: teljesen leállította az új eladásokat orosz és fehérorosz területen, ugyanakkor a meglévő üzleti kapcsolatok zömét fenntartotta. Mivel a helyzet nem normalizálódott, Redmond nyár elején az oroszországi operáció jelentős csökkentésére szánta el magát, ami sajtóértesülések szerint nagyjából 400 embert érinthet. A legfrissebb hírek pedig arról szólnak, hogy a héten Oroszországból már elérhetetlenekké váltak a Windows 10 és 11 telepítéséhez szükséges microsoftos felületek.