Kereken egy hónappal Ukrajna lerohanása után a Deutsche Telekom bejelentette: felszámolja oroszországi jelenlétét, és bezárja az összesen mintegy 2000 orosz informatikust foglalkoztató leányvállalatait. Ez azonban csak szavak szintjén valósult meg a Handelsblatt üzleti lapnak nyilatkozó bennfentesek szerint.

Úgy tűnik, Európának nem csak az orosz energiahordozóktól és nyersanyagoktól nehéz elszakadnia, hanem az ottani munkaerőtől is. Május közepén a DT csoportszintű informatikai vezetője, Peter Leukert állítólag egy belső megbeszélésen azt mondta, hogy a Szentpéterváron alkalmazott kollégák nagy része ma is a Telekomnál dolgozik, és várhatóan csak jövőre tudják felszámolni az ottani operációt.

A Handelsblattnak a vállalat szóvivője ezzel szemben azt állította, hogy a szolgáltatások túlnyomó többségét ma már Oroszországon kívülről nyújtják. Az oroszországi telephelyek bezárása pedig összetett folyamat, amelyet a vállalat nem kíván részletesen kommentálni. Ez azonban nem érinti a biztonságot, mert minden elképzelhető fenyegetési forgatókönyvet figyelembe vesznek.

A háború kitörése után maradásra készültek

A háború kitörésekor a Telekom maradásra rendezkedett be: pénzt és informatikai eszközöket is átcsoportosítottak Oroszországba, hogy akár a szankciók ellenére is megmaradjon a működőképességük. Ezzel párhuzamosan szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a vállalat székhelyén: sorról sorra ellenőrizik például az Oroszországból érkező új programkódokat, mielőtt azokat az éles rendszerbe engednék. Állítólag féltek attól is, hogy a titkosszolgálatok kompromittálhatják az orosz kollégákat. Ezért sokan felszabadulásként élték meg, amikor megszületett a döntés az orosz operáció bezárásáról.

A háború sok német vállalatot érintett, de a társadalom nyomására a legtöbben bejelentették: kivonulnak Oroszországból. Így tett többek között a Henkell, a Siemens vagy az SAP. Ezek meglehetősen költséges döntések: az SAP például a kivonulás miatt idén 300 millió euróval csökkentette éves bevételi célját.

A Telekomnak azonban nem volt jelentős üzleti tevékenysége Oroszországban. Fejlesztési kapacitást szervezett ki ottani leányvállalataiba, melyekben a németországi bérszintnél olcsóbban dolgozó, de képzett orosz programozók fejlesztettek stratégiailag fontos projekteket. Ezeket a feladatokat a Telekom más fejlesztőközpontjai nem tudták olyan gyorsan átvenni, mint amennyi idő alatt egy közleményt ki lehet adni.

A teljes állomány teleportálása nem jött össze

A kivonulás kapcsán a DT felajánlotta oroszországi alkalmazottainak, hogy más országokból dolgozhatnak tovább. A vállalat szerint "sokan" éltek ezzel a lehetőséggel, de a vállalat máig nem árulta el, hányan vállalták ezt. Egy részlet azonban kiderült: a Telekom vezérigazgatója, Timotheus Höttges a DT április elején tartott közgyűlésén egy részvényes kérdésére arról beszélt, hogy közel 2000 embert (alkalmazottakat és családtagjaikat) a török riviérán helyeztek el üdülőszállodákban.

A Wirtschaftswoche üzleti hetilap (ez is Handelsblatt-kiadvány) áprilisban meglátogatta az egyik ötcsillagos török szállodát, ahol mintegy 400 orosz programozót szállásoltak el a családjukkal, amit a DT-n belül diszkréten meghosszabbított üzleti útként emlegetnek. Az antalyai szállodalétet választók biztonsági óvintézkedésként új számítógépeket kaptak, és a hírek szerint fő feladatuk, hogy ellenőrizzék Oroszországban maradt kollégáik kódjait.

Sorsuk azonban bizonytalan. Orosz állampolgárok három hónapos tartózkodási engedélyt kapnak Törökországban, így középtávon a Telekom európai telephelyeire kell őket költözni, amire Höttges és a DT pénzügyi igazgatója is utalt februárban. Már aki vállalja, mert állítólag néhányan már Antalyából is hazamentek.

Az Oroszországban maradottaknak valószínűleg hosszabb távon nem lesz jövőjük a vállalatnál. A Telekom is nyilvánvalóvá tette, hogy nem foglalkoztat tovább olyan alkalmazottakat, akik nem tudnak vagy nem akarnak Oroszországon kívül dolgozni. Viszont a kellően hosszú átmeneti időszak nem csak nekik előnyös, hanem a DT-nek is, jegyzi meg a gazdasági lap.