Legfeljebb még nem használja. A bankok igyekeznek a digitális szolgáltatások felé terelni az ügyfeleiket. A szabályzói környezet is erre szorítja őket.

Mint azt egy neves bankszakember megjegyezte egy konferencián, a bank eleve digitalizált, már annyiban legalábbis, hogy számokkal dolgozik. Ez persze még messze van a valódi digitális bankolástól. Ám mivel a szektor jövedelmezősége – bankszektort sújtó szabályozói környezet és a lassú piaci regenerálódás következtében – továbbra is alacsony, a pénzintézetek rákényszerülnek, hogy innovatív elektronikus csatornákkal helyettesítsék a fizikai bankfiókokat.

Az IFUA Horváth & Partners és a TÁRKI közös kutatása egy ezerfős mintán vizsgálta a magyar lakosság nyitottságát az elektronikus megoldásokra. Arra keresték a választ, hogy mely innovatív csatornák és digitális megoldások tudnák leginkább mérsékelni a fiókbezárások miatt bekövetkező ügyfélvesztést Magyarországon.

Pozitív a hozzáállásunk

Az eNET az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos felméréseiben rendre vizsgálja azt is, hogy milyen fizetési módokat részesít előnyben a magyar online vásárló. Az eNET szerint 2013 óta volt ugyan elmozdulás, de tavaly is arról írtak a jelentésükben, hogy az online vásárlók – bár már kisebb arányban – továbbra is a készpénzt részesítik előnyben az interneten rendelt termékek kifizetésekor. Ezt részben a vásárlói preferenciákkal magyarázták, részben pedig azzal a 2014 februárjában bevezetett szabályozással, hogy havonta legfeljebb 2 részletben 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételt kell biztosítaniuk a bankoknak.

Egy szintén tavalyi, kifejezetten a bankkártyahasználatot vizsgáló kutatásuk számszerűsítette is az elmozdulást: a netes vásárlásánál online bankkártyával fizetők aránya nyolc százalékponttal, 35-ről 43 százalékra nőtt 2014-ben mérthez képest.

Az IFUA-TÁRKI kutatása ugyanakkor azt hozta ki, hogy a magyar lakosság összességében igenis nyitott az innovatív csatornákra és digitális megoldásokra. Az, hogy a magyarok több mint háromnegyede ma már naponta internetezik, kihat a bankolásra is: jelenleg a teljes felnőtt lakosság körében 20 százalék körüli azok aránya, akik rendszeresen bankolnak online. A digitális banki megoldások jövője szempontjából pedig egyértelműen pozitív, hogy a válaszadók közel fele nyitott az innovatív elektronikus banki csatornák használatára.

"Az ördög persze a részletekben rejlik: nem mindegy, milyen korosztályba és jövedelmi kategóriába tartozó, hány banki termékkel rendelkező és hány csatornát használó ügyfélről van szó" – hívja fel az árnyalatokra a figyelmet az IFUA tanácsadója, Szoleczki Zoltán egy a felmérés adatait elemző tanulmányában. Az egyes tevékenységek – például az online hiteligénylés, az ügyintézés vagy a tájékozódásról – jellege és összetettsége igencsak eltérő.

Összefügg a nyitottság és a pénzügyi helyzet

A felmérést a tanácsadó cég Németországban is elvégezte. Ott a bankvezetőket is kérdezétk a jövőről. Többségük arra számít, hogy az ügyfelek több mint fele öt éven belül online fog szerződést kötni, mert jóval rugalmasabb ügyintézést biztosít, mint a fiókhoz kötött ügyintézés.

A magyar bankolók a szándék tekintetében egyébként jól állnak: a válaszadók közel harmada nyilatkozott úgy, hogy az előnyei miatt az online igénylési folyamatot preferálná a személyes ügyintézéssel szemben. Arányuk a sok banki terméket igénybe vevő, magasabb jövedelmű válaszadók körében persze jóval magasabb, meghaladja a kétharmadot. A fiatalok viszont, bár a digitális csatornákra nyitottabbak, hiteligénylésénél kevésbé preferálják. Ezt Szoleczki azzal magyarázza, hogy életkorukból adódóan a hitelfelvételi döntés túlságosan nagy horderejű ahhoz, hogy megbízzanak a tisztán online csatornában.

A személyes ügyintésében is megjelentek a digitális csatornák. Az online hiteligénylésre nyitott, magasabb jövedelmű ügyfelek harmada már Magyarországon is igénybe venne ilyen szolgáltatást, de ezen a téren a fent említett fiatalabb korosztály is felzárkózott hozzá. A chat vagy videós kapcsolat – ilyen például a Gránit Bank 2012-ben bevezetett VideoBank szolgáltatása – már kellően interaktív ahhoz, hogy elfogadják, ráadásul sokkal rugalmasabb, mint a bankfiókban történő ügyintézés.

Három éve még kicsit más volt a helyzet

Az IFUA egy 2013-as kutatása még más képet mutatott. Például annak ellenére, hogy már akkor is szinte minden folyószámlához lehet választani netbanki szolgáltatást, a számlatulajdonosoknak csak a töredéke használta. Radikális átrendeződés persze valószínűleg azóta sem történt, ám nagyon sok minden megváltozott. Például a szabályzó környezet és a jövedelmezőség csökkenése miatt a bankok jelentős fiókbezárásokra kényszerültek, ami kényszerhelyzetbe hozta az ügyfeleiket is.

Az Erste Group egy 2014-es felmérésében egyébként mutatkozott is ez a hatás. A kutatás szerint egy éve a banki ügyfelek közel 40 százaléka már használta bankolásra az elektronikus csatornákat, bár a többség még mindig főként bankfióki pénztárakban, ATM-eken és bankfióki tanácsadóknál intézte a pénzügyeit. Az ügyfelek bő tizede azonban már kizárólag digitális csatornákat használta.

Óvatosan kell haladni

Az online bankolás azonban nem tud minden területet elfoglalni. Egy 2014-ben rendezett konferencián Szalay Szabolcs, a BCG Budapest munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kell minden banki terméket digitalizálni, mert vagy nem lehet, vagy esetenként nagyon drága, és nem térül meg. A modern digitális bankban is lesz helye a bankfióknak, csak átalakul a szerepe.

Erre egyébként az IFUA mostani felmérése is utal. Szoleczki Zoltán már idézett tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy a bankfiókok számának csökkenése nem csak online csatornákkal, hanem például úgynevezett mozgóbankári (ügynöki) rendszerrel is ellensúlyozható, ami felfogható házhoz jövő bankfióknak is.

Piaci hírek

Egyéves lett és szelfikkel van tele a Google Photos

A Google fotótára egy év alatt 200 millió aktív felhasználót szerzett.
 
Hirdetés

Látogatás az Aruba Cloud arezzói adatközpontjában

Így néz ki egy modern felhős adatközpont belülről.

Az elmúlt fél évszázadban sorra érték a kihívások a platformot, népszerűsége azonban továbbra is töretlen. Utánajártunk az okoknak.

a melléklet támogatója az InterComputer

Hirdetés

Hogyan segíti a DCIM a CIO-k munkáját?

Az adatközponti infrastruktúramenedzsment (DCIM) rendszerek sokan szerint az üzemeltetéssel foglalkozó szakemberek munkáját könnyítik meg, pedig a CIO-k, közép- és felső vezetők számára is hasznos funkciókat és információkat kínálnak.

Minden eddiginél több szoftvergyártói audit vár rájuk. Az IPR-Insights felmérése a magyar piacról.
A két új csúcsmodell nem változtat, legfeljebb csiszol a bevált recepteken.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.