A többek között a nagyvállalati túlhatalom ellen fellépni igyekvő Ekō nonprofit szervezet szerint nagyon nem megfelelő a Facebook tartalommoderálási gyakorlata, ha hirdetési pénzekről van szó. A frissen megjelent jelentés megállapítja: a közösségi hálózat rendszere sok esetben gond nélkül átenged egyértelműen és direkt erőszakra buzdító szöveget tartalmazó reklámokat.

Lehangoló eredmények

A civil szervezet kísérlet képpen 13 hirdetést töltött fel a Facebook rendszerébe, különböző európai térségeket célozva. Ezekben közös volt, hogy a csatolt illusztrációk mindegyikét mesterséges intelligencia generálta, a szövegek pedig kifejezetten szélsőséges gondolatokat tartalmaztak, amelyek (elméletben) teljesen összeegyeztethetetlenek a platform felhasználási feltételeivel.

Az augusztus elején lefolytatott kísérlet eredménye szerint a Facebook 8 esetben gond nélkül leokézta a több mint véleményes anyagokat. Ezek konkrét szövegét egyébként nem kívánta megosztani a jelentést készítő társaság, de tartalmi példákkal szolgált. Az egyik, Franciaországban leadott kampány "egy prominens európai parlamenti képviselő kivégzésére szólított fel a bevándorlással kapcsolatos álláspontja miatt", egy német felhasználókat célzó hirdetés pedig "a zsinagógák porig égetésére szólított fel a »fehér németek védelmében«", Spanyolországban továbbá jóváhagyott a cég egy olyan anyagot, amelyben azt állították, hogy elcsalták a legutóbbi választásokat, és ennek kapcsán arra buzdították az embereket, hogy erőszakos tüntetésekkel változtassanak a helyzeten.

Hogy a helyzet még cifrább legyen, a nagyvállalatok ellen küzdő szervezet szerint ugyan a Facebook néhány esetben elutasította a hirdetéstervezetüket, ám szerintük ezeket is csak azok közvetlen politikai tartalma miatt, és nem gyűlöletbeszéd, vagy egyéb tiltandó megnyilvánulás okán. (Politikai hirdetők esetében ugyanis egy ideje kötelező egy további azonosítási kör megtétele.)

Emelik a tétet

A Meta tulajdonában lévő Facebookot nem először éri az a vád, hogy keveset tesz azért, hogy felületén ne terjedhessen ennyire könnyedén a gyűlöletbeszéd és más erőszakos tartalmak. A fentebbi jelentést ugyanakkor különösen időszerűvé teszi az Európai Unió területén a legnagyobb technológiai platformok számára most hétvégén élesedő új szabályozási környezet.

A 2022 októberében jóváhagyott és november 16-án hatályba lépett Digital Services Act (DSA) rendelkezései a korábbinál lényegesen szorosabb keretek közé terelik a tömeges eléréssel bíró szolgáltatók működési gyakorlatát. Ezeknek a platformoknak többek között határozottan és gyorsan fel kell lépniük a jogellenes online tartalmak ellen, miközben átláthatóbbá és felelősségteljesebbé kell tenniük működésüket például azzal, hogy a korábbinál több információt szolgáltatnak tartalommoderálási elveikről.

Az EU a szigorú szabályokhoz illő "bunkósbotot" is készített. A rendelkezéseket megszegő vállalkozások ugyanis globális éves jövedelműk 6 százalékáig lesznek büntethetők, sőt a visszaesőket akár teljesen ki is tilthatják az Unió területéről.

Ezek után nem csoda, hogy lázas előkészületek folytak az augusztus végén élesedő DSA-ra való felkészülés jegyében. Az EU ebben igyekezett támogató partner lenni, és felajánlotta az érintett cégeknek, hogy stressztesztelik működési gyakorlatukat. Egy ilyen lezajlott a Facebooknál is, ám az eredmények távol voltak a tökéletestől. A hiányosságokkal kapcsolatban az illetékes EU-biztos, Thierry Breton egyébként több ízben figyelmeztette a Metát, amely a Facebook mellett többek között az Instagramot is üzemelteti.