A Huawei okostelefonos üzletágát mostanra kis túlzással megsemmisítette az Egyesült Államok által még 2019-ben indított szankciócunami. Azt követően, hogy a néhány éve még a legnagyobb gyártó címére pályázó vállalat kiszorult a Google ökoszisztémájából, illetve ellehetetlenült egy csomó kulcsfontosságú partneri kapcsolat, folyamatosan vesztett pozíciójából. Idén januárban például már hazai terepen sem tudta megtartani korábban megkérdőjelezhetetlen elsőségét, világviszonylatban pedig már nincs ott az öt legnagyobb szállító között. Mindez nem független attól, hogy a Honor márkát tavaly leválasztotta magáról a Huawei, így az már nem adódik hozzá a vállalat teljesítményéhez. Igaz, ezt sem jószántából tette, hanem pont a szankciók okozta károk minimalizálása miatt.

A fentiek a szerteágazó tevékenységi körrel rendelkező nagyvállalat összteljesítményén is csúnya nyomot hagytak. A legutóbbi üzleti jelentés szerint a vállalat valamivel több mint 320 milliárd jüan (nagyjából 49,5 milliárd dollár) bevételt ért el az év első hat hónapjában, szemben az előző év megfelelő időszakára jelentett 454 milliárd jüannal (körülbelül 70 milliárd dollárral). A legnagyobb visszaesést értelemszerűen a Huawei konzumer üzleti egységénél tapasztalták, amely a kézieszközökért és az okostelefonok gyártásáért is felelős. Ennek bevételei 47 százalékkal 135,7 milliárd jüanra csökkentek éves összehasonlításban.

A remény hal meg utoljára?

Mindezek fényében minimum optimistának lehet minősíteni azokat a kijelentéseket, melyeket a Huawei soros elnöke, Guo Ping tett egy belső fórumon. Az elhangzottak leiratát megszerző Reuters arról számol be, hogy a vezető többek között arról beszélt a munkatársaknak, mennyire nehézzé vált a szankciók miatt a mobilokba szánt csipek előállítása. A cégnek ugyan megvan a képessége hogy kis méretben, alacsony fogyasztással működő félvezetőket tervezzen, ám gyártási partner hiányában ez nem sokat ér. Ugyanakkor az elnök hozzátette: a vállalat továbbra is jelen lesz a mobilpiacon, és a csipgyártási problémák folyamatos javításával előbb-utóbb visszatérnek az okostelefonos szegmens trónjára.

Azt természetesen nehéz megítélni, hogy a vezető szavai pusztán a belső morál fenntartásáról szóltak, vagy az elhangzottak mögött tényleges meggyőződés áll. Utóbbi a csapnivaló számok és a rendkívül nehéz körülmények ellenére sem elképzelhetetlen. A reményt táplálhatja például a nemrégiben Amerikában bekövetkezett elnökváltás. Ezt jelzi, hogy a korábban a nyilvánosságot látványosan kerülő alapító-vezérigazgató februárban váratlanul aktivizálta magát, és egy sajtóeseményen kifejtette: reméli, hogy a Biden-adminisztráció az amerikai üzleti érdekek mentén újraértékeli a jelenlegi állapotokat és nyitottabb megközelítést alkalmaz majd a Kína és az Egyesült Államok viszonyát évek óta terhelő kereskedelmi csatározással kapcsolatban. A másik szalmaszál a saját mobilos operációs rendszer, a HarmonyOS régóta emlegetett, de csak nemrégiben bekövetkezett debütálása lehet. Ennek világszintű elterjesztése és megkedveltetése azonban egyáltalán nem látszik triviális feladatnak.

Az elnöki bizakodással kapcsolatban egyébként még érdemes kitérni egy apró részletre. Ping ugyanis az okostelefonok trónjának újbóli elfoglalásáról beszélt, miközben a vállalat praktikusan ezt soha nem érte el. (Igaz, az amerikai szankciók élesedése előtt már nagyon közel voltak ahhoz, hogy lendületből a Samsungot is maguk alá gyűrjék.) Persze az is lehet, hogy a vezető csupán a hazai piac trónjának visszafoglalására gondolt, ami egy lényegesen szerényebb, ám ennélfogva jóval valószerűbb cél lehet.