Összeállt tizenegy autóipari vállalat, autógyártók és alkatrész-beszállítók, hogy kidolgozzák azt a keretrendszert, amely meghatározza, milyen feltételeket kell egy önvezető autónak teljesítenie. A Safety First For Automated Driving című dokumentum összeállításában az Aptiv, az Audi, a Baidu, a BMW, a Continental, a Daimler, a Fiat Chrysler, a Here, az Infineon, az Intel és a Volkswagen vett részt.
Érdekes ugyanakkor, hívta fel a figyelmet a VentureBeat, hogy a munkában nem vett részt sem a Waymo, amely már piacra is lépett önvezető taxiszolgáltatásával, sem a szintén saját önvezető megoldását tesztelő GM Cruise Automation (a gyártók tesztjeinek állásáról itt írtunk). Kimaradt belőle a Tesla és az Nvidia is. A 11 gyártó koalíciójának szóvivője azt mondta a lapnak, hogy rajtuk nem múlt a dolog, mivel nyílt volt a kezdeményezés, ahhoz bárki csatlakozhatott volna.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem a fenti 11 vállalat az első, amelyik valamilyen közös követelményrendszeren dolgozik. A Ford, a Lyft, az Uber, a Volvo és a Waymo már 2016 tavaszán megcsinálta a saját koalícióját (Self-Driving Coalition for Safer Streets), bár az elsősorban szabályzói kérdésekkel foglalkozik. Az Nvidia pedig az Európai Autóipari Beszállítók Egyesületének (CLEPA) tagjaként dolgozik ugyanezen.
A 146 oldalas dokumentum 12 alapelvet fektet le. Ezekből egy olyan önvezető technológia képe rajzolódik ki, amely az ember és a technika együttműködésére építve valósítja meg a nagyobb biztonságot.
A 12 alapelv: önvezetés – vezetővel
Biztonságos működés: az autónak akkor is biztosítania kell a megbízható működést, ha kritikus komponensei hibásodnak meg.
Működési tartomány meghatározása (Operational Design Domain – ODD): az autonóm járműnek fel kell tudnia mérni a tipikus vezetési helyzetek kockázatait. Azaz minden automatizált funkciót úgy kell kialakítani, hogy az képes legyen mindig az úttípusnak, a sebességtartománynak, a környezeti feltételeknek (időjárás, nappal/éjszaka stb.) stb. megfelelően működni.
Biztonság: az autonóm járműnek megbízható védelmet kell biztosítania a biztonsági fenyegetésekkel szemben.
A járművezető és az önvezető rendszer közötti kölcsönös függőség: ha a biztonsággal kapcsolatos funkciók vagy a rendszerelemek bármilyen okból felmondják a szolgálatot, az önvezető rendszernek úgy kell átadnia az irányítást a járművezetőnek, hogy arra elegendő időt is biztosít (például a járművezető képes legyen felmérni a forgalmi helyzetet).
Járművezető által kezdeményezett irányításátadás: az autonóm vezetési rendszernek biztosítania kell, hogy a járművezető bármikor átvehesse az irányítást.
Jármű által kezdeményezett irányításátadás: az autonóm rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a járművezetőnek átadja az irányítást, és erre "fel is szólíthassa" a járművezetőt. Ha viszont a járművezető ezt figyelmen kívül hagyja (például váratlan rosszullét miatt), a járműnek meg kell tudnia oldani a közlekedési szituációt úgy, hogy minimalizálja a kockázatokat.
Felhasználói felelősség: a járműnek képesnek kell lennie arra, hogy felismerje a járművezető állapotát (hogy alkalmas-e az irányítás átvételére), és arra is, hogy közölje vele azokat a feladatokat, melyekért ő felel.
Viselkedés a forgalomban: a többi közlekedő számára is kiszámíthatóan kell viselkednie az önvezető autónak a forgalomban, ennek egyik fontos eleme, hogy értelemszerűen a közlekedési szabályok szerint kell közlekednie.
Adatrögzítés: ha az önjáró autó azonosít egy eseményt vagy incidens, akkor az arra vonatkozó adatokat a hatályos adatvédelmi törvényeknek megfelelően kell rögzítenie.
Passzív biztonság: az önvezető autót fel kell készíteni mindenféle ütközési forgatókönyvre (itt például az erkölcsi dilemmákra is lehet gondolni).
Biztonsági réteg: az önjáró autónak ismernie kell saját korlátait, hogy azonosíthassa azokat a helyzeteket, amikor az irányítást át kell adnia az emberi vezetőnek.
Biztonsági értékelés: konzisztens módon kell az önvezető autó képességeit ellenőrizni és hitelesíteni ahhoz, hogy a biztonsági célok megvalósuljanak.
Tovább dolgoznak a szabályokon
A konzorcium hangsúlyozta, hogy ez még csak a keretrendszer első változata. Tovább dolgoznak a szövegen, mert a távlati cél, hogy nemzetközi szabványként fogadtassák el. A kérdés az, hogy egy ilyen szabvány elég lesz-e ahhoz, hogy meggyőzze a felhasználókat az önvezető járművek biztonságáról.
Egy a VentureBeat által idézett felmérés szerint ugyanis nagy szükség lenne a meggyőzésre: az emberek többsége még mindig úgy vélekedik, hogy az önvezető autók nem lesznek biztonságosabbak, mint az emberek irányította járművek.
Pedig az autógyártók már nagyon ambiciózus fejlesztési céljaikat tűztek ki. Mint a ZDNet írja a konzorcium két tagja, a BMW és a Daimler már azon munkálkodik, hogy az önvezető technológiát a 4. szintig fejlessze, amely bizonyos körülmények között emberi beavatkozás nélkül teszi lehetővé az autonóm vezetést (a konzorcium keretrendszere is ezt a szintet preferálja). Az első céldátum 2024. Ekkorra kell elkészülnie annak a skálázható önvezető platformnak, amit majd más autógyártók is licencelhetnek. A projekten a két vállalatnál több mint 1200-an dolgoznak majd.
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak