A biológia, a mérnöki tudományok és az informatika eszköztárának felhasználásával két európai kutatócsapat közösen olyan rendszert fejlesztett ki, amellyel a kezüket elvesztett emberek számára képesek visszaadni a tapintás érzetét. Munkájuk nagy lökést adhat a biotechnológiai alapú protézisek további fejlesztéséhez.
Szinte hibátlan
A svájci és olasz kutatók műujjbegye által összegyűjtött adatokat egy program az emberi idegrendszer utasításainak megfelelő készletté alakítja, amit az amputált páciens valódi idegpályáival kötnek össze. A kísérlet során a delikvens 96 százalékos biztonsággal tudta megállapítani, hogy durva vagy simább felületen húzták éppen végig az eszközt.

Az alany elmondása szerint még érezni véli egykori végtagját, ám a fantomkéz eddig mindig olyan érzetet közvetített, mintha ökölbe lenne szorítva a keze. Ehhez képest a kísérlet során újra képes volt átélni az ujjhegyekből érkező tapintásérzetet, ami tapasztalata alapján nagyon hasonlított a valódi érzethez.
Utóbbit egyébként mérésekkel is igazolták a szakemberek, hiszen ellenpróbaként teljesen egészséges tesztalanyokon is bevetették a fejlesztést. Náluk mindenféle műtéti beavatkozás nélkül képesek voltak mindössze a felkarjukba szúrt speciális tűk segítségével összekapcsolni a műujjat az idegrendszerrel. Az eszköz által kiváltott érzetet és a valódi kéz visszajelzéseit EEG-vel vizsgálták az agyban, és kiderült, hogy mindkét esetben ugyanaz a terület aktivizálódott. Érdekesség, hogy a kontrollcsoport némileg rosszabb, 77 százalékos pontossági arányt ért el.
A héten publikált eredményektől a tudósok azt várják, hogy számos területen új lendületet kaphat a biomechanikus protézisek, beültetések fejlesztése.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?