Tavaly az előzetes adatok szerint közel 740 milliárd dollárt költöttek el a szervezetek az IoT-vel (Internet of Things) kapcsolatban. Ez még nem a szigorúan vett IoT eszközökre ment, hanem felölel minden olyan befektetést, ami az IoT-hez köthető: hardvert, szoftvert, szolgáltatást és az összekapcsolhatóságot biztosító megoldásokat is.

A szegmens tavaly éves szinten 17,9 százalékkal bővült. 2020-ig némileg alacsonyabb, évi átlagos 15,5 százalékos növekedést jósol az IDC. Ezzel azonban 2020-ra a piac teljes értéke elérheti az 1290 milliárd dollárt. Hogy legyen összehasonlítási alapunk: októberben a vállalatok tavalyi teljes globális IT-költését 3390 milliárd dollárra becsülte a Gartner, 2020-ra pedig 3700-3800 milliárd dollár lesz.

Az IoT piaci lehetőségei Magyarország szempontjából különösen érdekesek, hiszen mind az IVSZ, mind a közelmúltban kiadott Digitális Startup Stratégia olyan területnek ítéli, ahol a magyar IKT iparnak jó kitörési lehetőségei vannak.

Nem a fogyasztói piac a növekedés motorja

Az IoT-piac bővölését egyelőre a vállalati szegmens költései segítik. Kiugró a feldolgozóipar 178 milliárd dollárral, azaz a szegmens egymaga többet fordított IoT-val kapcsolatos beruházásokra, mint a második és harmadik legnagyobb költő: a közlekedési (szállítmányozás) ágazat 78 milliárdot, míg a közüzemi szolgáltatások szegmense 69 milliárdot fordított erre a célra.

A fogyasztói piac az IDC adatai szerint jelenleg csak a negyedik, és volumenében elmarad a három vezető ágazattól. Ugyanakkor elég gyorsan bővül, így az évtized végére már az IoT-piac harmadik legnagyobb szegmense lehet. 2020-ra azonban annyiban átalakul a helyzet, hogy nem az egyes iparágak lesznek a legnagyobb szereplői ennek a piacnak, hanem azok a területek, amelyekben több iparág is érdekelt. Ezek közé sorolja a piackutató például az okosautók (connected car) vagy az okosépületek területét, melyek több iparág megoldásait is magukban foglalják.

Iparban a gyártás, közlekedésben a szállítmányozás

Az iparban elsősorban a gyártóipar költ sokat: a 178 milliárdból közel 103 milliárdot a gyártó cégek beruháztak. Az IoT felhasználási köre is meglehetősen széles a gyártóiparban. Egyaránt alkalmazzák a gyártóeszközökkel kapcsolatos vagyongazdálkodásban és karbantartásban, valamint a terepmunkák során.

A közlekedési ágazatban a szállítmányozó cégek a legnagyobb beruházók. A teherfuvarozásban a szállítmányok nyomon követése az egyik legnagyobb terület: az ágazat 78 milliárdjából 56 milliárd dollár ment el ilyen jellegű megoldások vásárlására, fejlesztésére.

A közüzemi szolgáltatások területén a smart gridekkel és a földgázhálózatokkal kapcsolatos IoT-beruházások a szegmens teljes kötésének több mint 80 százalékát adják. Ez némileg érthető is, különösen a smart gridek esetében. Az elektromos ellátás egyik legnagyobb problémája ugyanis az, hogy az áramot nem vagy csak költségesen lehet tárolni. Ezért az elektromos ellátó rendszerek üzemeltetésénél különösen nagy szerepet kap a megbízhatóság és a hálózati topológia flexibilitása, ami IoT alkalmazásával nagyban javítható.

A leggyorsabban növekvő szegmens az évtized végéig az okosotthon területe lesz. Az IDC szerint csak önmagában ez a szegmens el fogja érni 2020-ig a 63 milliárd dolláros piacnagyságot. Emellett a biztosítási ágazat, a telematika, valamint az egészségügyben a távfelügyelet lesznek azok, melyek nagy felhasználói lesznek az IoT megoldásoknak.

A szoftver és a szolgáltatás lesz a nyerő

Tavaly a szervezetek az IoT-val kapcsolatos hardverekre és szolgáltatásokra költötték a legtöbbet – ez a két terület adta a teljes kiadások közel 60 százalékát (lásd a grafikont). A piackutató úgy látja, hogy bár hardverekre – modulokra, szenzorokra – továbbra is sok megy majd, ez lesz a leglassabban bővülő terület. Az évtized végére a teljes költésekhez mintegy 400 milliárd dollárral járulnak majd hozzá. A jelenleg még kevésbé preferált alkalmazásfejlesztés viszont nagyon nagyot nőhet: 2020-ban már közel felét adja majd a teljes IoT-piacnak a szakértői előrejelzés szerint.

Az viszont Európa – és így Magyarország – számára nem túl biztató, hogy az IoT centruma keletre tolódik. Az évtized végére a globális piac legfontosabb területe Ázsia és a Csendes-óceán térsége lesz (Japánt külön kezeli az IDC). Európa csak a harmadik legnagyobb piac lesz, mivel az USA beelőz, Japán pedig egymaga kiadja a negyedik legnagyobb térséget. Ugyanakkor az egyes régiókban más és más terület válik fontossá. Ázsiában a feldolgozóipar, az USA-ban a gyártóipar, Nyugat-Európában a fogyasztói szegmens lehet majd a legnagyobb IoT-beruházó.