Harmadik ciklusát kezdheti meg az IVSZ elnökeként Laufer Tamás. A három évvel ezelőtti elnökválasztáshoz képest csendben zajlott le tegnap a szervezet közgyűlése, amelynek egyik fontos pontja volt az elnökválasztás. Három éve Laufer mellett négyen is bejelentkeztek a posztra: Budafoki Róbert akkori T-Systems vezér, Hegedűs Gábor, aki akkor a Kancellár.hu vezérigazgatói posztját töltötte be, a Microsoft Magyarországot vezető, Papp István, valamint a Kancellár.hu elnöke, Papp Péter. A visszalépésekkel és erős kampányokkal színesített választási procedúra után végül Laufer Tamásnak szavazott bizalmat a közgyűlés.

Most ellenjelölt nélkül indulhatott az újabb ciklusra az elnöki posztot hat éve betöltő Laufer Tamás, akinek a közgyűlés újabb három vére szavazott bizalmat. Információink szerint az elnökválasztó közgyűlés iránt most kevésbé is érdeklődött a szakma, a résztvevők száma mintegy felel volt a három évvel ezelőttinek.

Lépéskényszerben a gazdaság

Laufer megválasztása után arról beszélt, hogy míg az IVSZ feladata az elmúlt időszakban az evangelizáció volt, azaz fel kellett hívnia figyelmet arra, hogy a digitális gazdaság nem egy jövőkép, hanem a jelen, addig ma már digitális lépéskényszerben van az ország.

Legfontosabb feladatként a szakemberképzés fejlesztését, valamint az IT-iparágban dolgozó hazai kkv-k megerősítését jelölte meg. Ennek fontos eszközei lehetnek Laufer szerint az IoT- és Ipar 4.0-kompeteciaközpontok, melyek összekapcsolják a problémát ismerő egyéb iparágak képviselőit és a megoldást fejleszteni képes IT vállalkozásokat. A folyamatba be kell vonni az egyetemi, akadémiai, állami és piaci szereplőket egyaránt – fogalmazott az újraválasztott elnök.

Az IVSZ állandó szakmai partnere a kormányzatnak – hangsúlyozta a közgyűlésről kiadott közlemény. Ennek jegyében vett részt a közgyűlésen Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalom-fejlesztésért felelős kormánybiztos, Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, valamint dr. Solymár Károly infokommunikációért felelős helyettes-államtitkár is.

Egyelőre programalkotásban jeleskedtek

Az IVSZ már az évezred első évtizedének végétől aktívabb szerepet kért – és részben kapott is – az IKT ipart érintő szakmapolitikai döntések alakításában. A 2010-es választások, már Laufer elnöksége alatt bekapcsolódott a Digitális Megújulás Cselekvési Terv kialakításába. Erre az időszakra esik többek között a Minősített Informatikai Vállalkozás védjegy bevezetése. Emellett a szervezet már akkor elkezdett lobbizni azért, hogy a felsőoktatásban a mérnökképzés prioritást élvezzen. Elkezdődött egy a közbeszerzések hatékonyabb lebonyolítását segítő program is. Egyik szakmai műhelyében elkészült a cloud computing hazai terjedését is segítő egységes adatközponti fogalomtár, amelynek tavaly ősszel elkészült új kiadása cloud-fogalomtárral bővült, startup-támogató rendezvényt szervezett, mentorálási programot indított, és még sorolhatnánk.

Az elmúlt ciklusban a Századvég Gazdaságkutatóval karöltve dolgoztak ki egy új módszertant az IKT ágazat gazdasági szerepének mérésére, amely a korábbinál árnyaltabban mutatja az ágazat hatását a gazdaság egészére. A korábbi módszertannal szemben – amely a közvetlen hatás mellett csupán közvetett és indukált hatásokkal számol – figyelembe veszi a beszállítói, felhasználói, munkavállalói és beruházási hatásokat is.

Szintén tavaly jelent meg a Szövetség kiáltványa a digitális oktatási kiáltványa. Ugyanakkor sok jelből úgy tűnik, a szakma és politika továbbra is elbeszél egymás mellett. Az oktatás korszerűsítésében egyelőre főleg egyéni vállalati kezdeményezéseket látni, miközben 2010 óta folyamatosan zajlik a köz- és felsőoktatás átalakítása, amely egyelőre semmiféle megoldást nem ad az IKT szakma által megfogalmazott problémákra, különös nem az egyre krónikusabbá váló szakemberhiányra.