Izmos, 17 százalékos növekedéssel zárta a negyedévét a Microsoft: míg tavaly a június 30-ával zárult időszakban a nettó bevétel 25,6 milliárd dollár volt, idén hajszállal átlépték a 30 milliárdos határt. (Az elemzők csupán 29,2 milliárdos bevételt vártak.) A működési eredmény ennél is látványosabban ugrott meg: a tavalyi, 7,7 milliárddal szemben idén 10,4 milliárd lett, ami 35 százalékos növekedés. A nettó profit 10 százalékkal több, mint egy éve: 8,9 milliárd dollár – tavaly 8,1 milliárd dollár volt.
Ezzel az eredménnyel a Microsoft még egy csúcsot felállított: először ért el éves szinten 100 milliárdot meghaladó bevételt: a teljes 2018-as pénzügyi évben (2017. július 1. és 2018. június 30. között) 110,4 milliárd dollár volt a bevétel, ami 14 százalékkal magasabb a 2017-es eredménynél. Az üzemi eredmény 21 százalékkal (35,1 milliárd dollár) nőtt.
A Satya Nadella vezérigazgató (a fenti képen) az elemzői konferenciahíváson azt hangsúlyozta, hogy az éves bevételből már 23 milliárdot a felhőszolgáltatások hoztak. A vállalat pénzügyi vezetője, Amy Hood szintén a felhős üzletek kiváló teljesítményével magyarázta az erős növekedést. Mint mondta, nagyon jól teljesítettek a commercial cloud csoportba sorolt felhőszolgáltatások (Azure; Office 365 üzleti szolgáltatások – Exchange Online, SharePoint Online, Skype for Business Online, Microsoft Teams –; Dynamics 365; Enterprise Mobility + Security Suite). Ezek bevételei az elemzői várakozásokat is meghaladva 53 százalékkal nőttek, így 6,9 milliárd dollárral járultak hozzá az összteljesítményhez.
A részletek is impozánsak
A Microsoft három fő csoportban közli az eredményeit.
A produktivitást és üzleti folyamatokat támogató eszközök – üzleti és a konzumer Office 365, mind az előfizetéses, mind az on-premise, az Exchange, a SharePoint, a Skype (as for Business), Teams, LinkedIn, Dynamicsot – összességében 9,7 milliárd dollárt hoztak, 13 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
Ebben külön figyelemre méltó az üzleti Office 365 növekedése: 38 százalékkal hozott többet, mint egy éve. A konzumer Office termékek és felhős szolgáltatások ehhez képest szerényebben teljesítettek: 8 százalékkal nőtt a forgalom. Az előfizetéses konzumer Office 365 használóinak tábora a negyedév során 31,4 millió új előfizetővel gyarapodott. Az on-premise értékesítés lassul ugyan, de azt bőven ellensúlyozza az előfizetések számának növekedése, valamint az, hogy nő az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel.
A Dynamics termékek bevételei 11 százalékkal nőttek, ebből különösen a Dynamics 365 teljesített jól a 61 százalékával.
Elég szép pénzt termel már a két éve felvásárolt LinkedIn is, amelynek 575 millió felhasználója van. A negyedévet 37 százalékos plusszal zárta éves összevetésben, és összességében közel 1,5 milliárd dollárt hozott a konyhára.
Az intelligens felhő termékcsoport (szervertermékek, felhőszolgáltatások, maga az Azure, vállalati szolgáltatások) 9,6 milliárd dollár bevételt termelt. A szervertermékek és a felhőszolgáltatások összességében 26 százalékkal, ezen belül az Azure 89 (!) százalékkal növelte a bevételeit. Ehhez képest a vállalati szolgáltatások 8 százalékos növekedése kifejezetten szerény.
Ahogy eddig is, a More Personal Computing címke alá sorolt termékek (Windows, Surface, a gaming termékek) hozták a legtöbbet, 10,8 milliárd dollárt. A szegmens növekedése éves alapon 17 százalék volt. Az OEM Windowsok plusz 7 százalékát főleg a Pro változat hajtotta – utóbbi éppen duplájával, 14 százalékkal nőtt, ami azt jelzi, hogy az előző negyedév után továbbra sem csökkent az üzleti PC-k iránti kereslet. A kereskedelmi Windows és a felhőszolgáltatások 23 százalékos pluszát elsősorban a hosszú távú szerződésállomány növekedése segítette. A gaming 39 százalékos, a Surface-ek pedig 25 százalékos plusszal zárták a pénzügyi év utolsó három hónapját.
Hol a vége ennek a menetnek?
A CNBC-nek egy elemző azt fejtegette, hogy nagyon ígéretes a Microsoft Azure-startégiája, mivel sokkal gyorsabb növekedést mutat, mint az AWS, amikor ugyanebben az állapotában volt. A Microsoftnak megvan az az előnye, hogy miközben olyan felhős infrastruktúrával rendelkezik, mint a Google vagy az Amazon, kiterjedt ügyfélköre van a végfelhasználóktól a kkv-kon át a nagyvállalatokig, valamint több olyan partneri kapcsolatot is kiépített, amelyek a felhőszolgáltatásait új szegmensekbe is elvihetik.
Nadella az elemzői konferenciahíváson egyébként külön kitért a partneri kapcsolatokra. Szerinte a Microsoft mindig is partnervezérelt vállalat volt – tavaly többek között az SAP-val és az Adobe-val kötött partneri megállapodást, hogy az Azure-ból is elérhetők legyenek a két vállalat szolgáltatásai –, és továbbra is az a fő törekvés, hogy minél kiterjedt partneri ökoszisztémát építsen fel.
Összességében látszik, hogy kezdenek beérni a Nadella-éra alatt – és nem kis részben a felhő miatt – történt változások. Az irányváltás egyik leglátványosabb jele, hogy a cég nyitott a nyílt forráskódú világ felé. 2015-ben például a Red Hattel kötött nagyon komoly partneri megállapodást. 2016-ban azzal is dekralálta nyitottságát, hogy csatlakozott a Linux Foundationhöz, majd tavaly az Open Source Initiative-hoz is. Másfél hónapja pedig bezsákolta a legnépszerűbb nyílt forráskódú kódtárat, a GitHubot. Ráadásul óriási pénzt, 7,5 milliárd dollárt (igaz, Microsoft-részvényekben) fizetett a népszerű szolgáltatásért, amelyet fénykorában is maximum 2 milliárdra értékeltek.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak