Olyan nagy a mérnökhiány Japánban, hogy már bizonyos területeken a kutatás-fejlesztés is veszélybe került. A Nikkei szerint a képérzékelők piacának mintegy felét birtokló Sony Európában és az USA-ban keres megfelelő munkaerőt. De nem várja el, hogy a szakemberek költözzenek Japánba, inkább a vállalat telepítené át kutató-fejlesztő laborjait.

Az első lépések már megtörténtek, az amerikai fejlesztőközpontot a közelmúltban már meg is nyitották. A tervek szerint két-három éven belül további központokat nyitnának Európában és Kínában is. Ebben a két régióban még nincs tervezőkapacitása a vállalatnak, de technikai támogató központja igen, és azokra építve könnyebben fel tudja állítani a tervezőközpontjait is.

Az ázsiai konkurensek a legveszélyesebbek

A Nikkei szerint a Sony piaci pozícióit elsősorban a kínai és dél-korai képérzékelő-gyártók veszélyeztetik. Mivel a speciális képszenzorokat egyre több eszközben használják, nagyon komoly üzleti potenciál van a piacban, amin a Sony továbbra is szeretné megőrizni fölényét.

A következő három évben mintegy 600 milliárd jent (közel 5,5 milliárd dollár) terveznek elkölteni a CMOS szenzorok gyártásának bővítésére. De a pénz önmagában kevés, a Sony is azzal küzd, hogy nem talál elég szakembert a piacon. Pedig állítólag meglehetősen agresszíven szipkázza el az embereket, akár a konkurenseitől is. (Tavaly még az egyik legjelentősebb japán félvezetőgyártótól, a Renesas Technologiestól is csábítottak el felsővezetőt. A Hitachi és a Mitsubishi Electric alapította, de 2010-ben önálló útra lépő Renesas, amely többek között mikrokontrollereket, speciális processzorokat, rádiófrekvenciás csipeket, antennákat és jelerősítőket gyárt, korábban a mobiliparban, később pedig az autóiparban is jeleskedett.)

Az agresszív toborzási politika ellenére folyamatos a szakemberhiány, amit most a külföldi K+F központokkal próbálnak enyhíteni. A félvezetőipart eleve nagyon nagy mérnökhiány sújtja. Egyes becslések szerint akár négyszer annyi nyitott pozíció is lehet az iparágban, mint ahány pályázó van ezekre az állásokra. Ezt a képérzékelő-gyártók nagyon megérzik, mert ez a piac átlagosan évi 9 százalékkal nő (az amerikai IC Insights szerint 2022-re nagyjából 19 milliárd dollár forgalmú lesz).

Új piacokra is figyelni kell

A növekedés egy jelentős részét generálják a mobiltelefon-gyártók annak ellenére, hogy már mutatkoznak a mobilpiac telítettségének jelei. De a többkamerás rendszerek terjedése miatt a képszenzorok piaca ezt egyelőre nem érzi. Emellett felnőtt több olyan iparág is, ahol szintén nagy mennyiségben alkalmaznak képérzékelőket, ilyen például a robotika (gépi látás) és az autonóm járművek.

A Sony számára azonban nem csak a kínai és dél-koreai konkurensek jelentenek veszélyt, hanem az is, hogy egyelőre a mobilgyártóktól származik a bevételeinek a többsége. A vállalat azért is szeretne új erőforrásokat bevonni a kutatás-fejlesztésbe, hogy ezt a kitettségét csökkenthesse, és nagyobbat hasíthasson ki például az autóipari és a robotikai piacból.