Gyorsabban fejlődik a technológia, mint ahogyan azt a közösségi normák le tudnák követni, hangoztatta a már jó néhány évtizede felismert jelenséget Vint Cerf. A szakember felelős gyakorlatilag szinte minden olyan digitális eszköz, szolgáltatás alapjáért, amit manapság használunk. Ennek fejlődését pedig nyomon is követi, ezért tartotta fontosnak, hogy nyilatkozott a hirtelen mindent elönteni látszó álhírek témájával.

Aggódó atyák

A tényeken túli „tényekre” alapozott információmegosztást Cerf elsősorban nem technikai jellegű problémának látja, hanem inkább szociológiai jelenségnek, derült ki az SXSW konferencián elhangzott beszédéből. „Technológiánk legyőzte megérzéseinket a társadalmi következmények tekintetében” – foglalta össze mondanivalóját.

Nem ő egyébként az egyetlen, aki a digitális világ létrehozói közül felismerte a jelenség veszélyét. Alig pár órával azután hangzott el Cerf beszéde, hogy Sir Tim Berners-Lee, a World Wide Web feltalálója közzé tette nyílt levelét, melyben a webbel kapcsolatos problémáit fogalmazta meg. Ebben hangsúlyosan szerepeltek az álhírek (és az online zaklatások), melyek ugyan a net megjelenése óta jelen vannak, de a való életben okozott következményeik a múlt évig viszonylag marginálisak maradtak.

A politikai eseményekre – például Brexit vagy Donald Trump megválasztása - gyakorolt hatásuk azonban ma már egyáltalán nem vehető figyelmen kívül, írta meg az igazságot Berners-Lee, köszönhetően az olyan közösségi hálózatoknak, mint a Facebook vagy a Twitter.

A mérnöki felelősség sem mindenható

Visszatérve Cerf beszédére; a Google-nél internetes igehirdetői (internet evangelist) pozícióban dolgozó szakember a gravitációs erőhöz hasonlította a rossz online viselkedés elleni közösségi nyomást. Szerinte hiába tűnik gyenge érvnek annyit mondani, hogy „ne csináld, mert rossz, morálisan nem elfogadható”, a tömegvonzás is a leggyengébb erő, és mégis, amikor elég nagy a tömeg, nagyon is hatalmassá válik.
 

Ezzel párhuzamosan azért azt is megjegyezte, hogy a mérnököknek el kell azon gondolkodniuk, hogyan használják az általuk fejlesztett technológiát jóra és rosszra. Ennek persze vannak korlátai: Cerf is elismerte, hogy korántsem egyszerű a feladat, hiszen az emberi leleményesség határtalan, ha egy meglevő rendszer gyengeségeinek kihasználásáról van szó, mindenre még a legalaposabb tervezés/fejlesztés során sem lehet gondolni. Erre példaként saját „gyermekét” hozta fel, megemlítve, hogy kutatócsapatával egyetemben ő sem volt képes felmérni, mi mindenre lehet az internetet vagy a World Wide Webet felhasználni.

Mindazonáltal a pusztán technikai alapokon nyugvó problémamegoldást rövidtávú kezelésnek tekinti Cerf. Elmondása szerint lehet ugyan olyan eszközöket használni a nem kívánt viselkedési formák megnehezítésére, ellehetetlenítésére, mint a kriptográfia vagy az erős hitelesítés, de önmagukban még akkor sem lesznek hosszú távon teljesen sikeresek, ha megkapják a működésükhöz szükséges törvényi, jogi szabályozási hátteret.

Zajlik az útkeresés

A közösségi hálózatok, látva a Brexit és az amerikai elnökválasztási eredményekre gyakorolt hatását, őrületes energiákat fordítanak az álhírek és az online zaklatások megfékezésére – úgy, hogy  közben szolgáltatásaik ne veszítsenek (túl sokat) nyíltságukból.

Tavaly novemberben például bejelentette a Twitter, hogy új szabályzattal és eszközökkel veszi fel a harcot a gyűlöletbeszéddel. A múlt hónapban pedig Mark Zuckerberg írt hosszú kinyilatkoztatást arról, milyen elképzelések mentén építene jobb közösségeket. A Facebook CEO-ja a mesterséges intelligencia bevetésében bízva tervezi megfékezni az erőszak megjelenítését és a szexuális tartalmak közzétételének automatikus korlátozását.