1991. augusztus 23-a jeles nap volt az emberiség történetében, noha akkor ennek csak nagyon kevesek voltak a tudatában. 25 évvel ezelőtt kapott először hozzáférést a nyilvánosság a World Wide Webhez, melyet a svájci CERN-ben dolgozó, számítógépes tudománnyal foglalkozó kutató, Sir Tim Berners-Lee alkotott meg.
Sokak számára maga a Web jelenti az internetet, pedig utóbbi jóval tágabb fogalom. Hiszen nem csak weblapok alkotják a világhálót, hanem IRC-k, FTP-k, azon zajlik az adatmegosztás és az üzenetküldés, hogy csak néhány példát említsünk. Maga az internet 1969-ben kelt életre (tavalyelőtt volt 45 éves), igaz, akkor még ARPANET néven futott. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma egy olyan elosztott hálózatot akart létrehozni, amely akkor is működőképes marad, ha egy (vagy több) központi eleme ki is esik a rendszernek.
Habár feladatát tökéletesen ellátta az ARPANET, az egyre nagyobb számban hozzáférő kutatók folyamatosan ötletek azon, mire lehetne még használni az elosztott hálózati elérést. 1980-ban Berners-Lee létrehozott egy személyes adatbázist az ismerőseiről, illetve olyan szoftvermodelleken dolgozott, amik végül elvezettek a hypertext megalkotásához. A már létező oldalak egymásra mutató átirányítását lehetővé tevő linkelésből jutott el a kutató egy „általános, összekapcsolt információs rendszer” ötletéig a ’80-as évek végén. Berners-Lee már akkor látta, hogy az internet és hypertext ötvözésével hatalmas előrelépést kaphat a csapatmunka.
Felgyorsulnak az események
1990-ben aztán létrehozta a HyperText Transfer Protocolt, aminek rövidítését – HTTP - mindenki ismeri, aki már látott webcímet életében. Szintén az ő nevéhez köthető a Uniform Resource Identifier (URL) megalkotása, az első webböngésző és –szerver elkészítése, ahogyan az első weboldalakat is Berners-Lee alkotta meg.
Ezek közül a legelső, ami még mindig elérhető az eredeti URL-en, 1991. augusztus 6-án vált hozzáférhetővé – igaz, csupán a CERN felhasználói számára. Arról informálta az érdeklődőket, mi is az a World Wide Web tulajdonképpen. Mához képest 25 évvel korábban aztán nem csak a svájci kutatóintézet munkatársai, hanem külsősök is meghívást kaptak a webhez való csatlakozásra, így lett ez a nap a World Wide Web születésnapja (másképp Internaut Day).
Végül egy utolsó dátum, ami szintén az eredettörténethez kapcsolódik. 1993 áprilisában jelentette be a CERN, hogy úgy döntöttek, a webet alkotó kódot szerzőijogdíj-mentesen elérhetővé teszik bárki számára. Ezzel gyakorlatilag az emberiség szolgálatába állították a webet; a döntés nélkül bizonyára nem lenne olyan gazdag webes tartalomban részünk manapság. Ezen a véleményen van egyébként az alkotó is:
„Ha a technológia jogvédett és teljes mértékben az ellenőrzésem alatt marad, valószínűleg nem szólt volna ekkorát. Ahhoz, hogy általánossá válhasson a web, szükség volt arra a döntésre, ami nyílt rendszerré tette. Nem lehet valami általános tér úgy, hogy közben néhányak irányítása alatt marad” – vallja ma is Tim Berners-Lee.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak