A tagállamokból felépülő USA-ban a helyi szintű döntéshozók sokkal nagyobb szabadságot élveznek a jogalkotás területén, mint általában a világban. Ennek köszönhető, hogy egy sor kérdésben teljesen más szabályok vannak érvényben egy-egy szomszédos állam, vagy település tekintetében. Friss hírek szerint San Francisco városa lehet az első az Egyesült Államokban, amely kiebrudalná területéről az emberi arcok azonosítására képes megfigyelő rendszereket.

Jobb félni, mint megijedni?

A Szilícium-völgy szomszédságában lévő megyei jogú városban már egy ideje terítéken van a technológia felhasználásának megregulázása. A héten a titkos megfigyeléseket tiltó rendelethez benyújtott módosítások kaptak egy első körös igent. A hatályba lépéshez még szükség van egy előztes társadalmi vitára, és csak azt követően adhatják rá áldásukat a megyei tanács képviselő.

A szigorítási ötlettel még januárban állt elő San Francisco felügyelőtanácsának az egyik tagja. Aaron Peskin beadványában azzal érvelt, hogy az arcfelismerő technológia polgári- és szabadságjogokat veszélyeztető kockázata lényegesen meghaladja a használatából származó állítólagos előnyöket. Különösen problémás, hogy az algoritmusok gyakran a fejlesztők legjobb szándéka ellenére előítéletes eredményeket produkálnak, ami csak mélyítheti a társadalomban megfigyelhető faji igazságtalanságot.

A megfigyelő rendszerekkel kapcsolatos szabályozás módosításai között szerepel, hogy a város különböző szervezeteinek a jövőben alaposan meg kell magyaráznia, hogy milyen célból és milyen használati feltételek mellett kívánnak ilyen eszközöket beszerezni. Valamint ezekkel kapcsolatban éves jelentéseket is kell küldeni.

A kerületi ügyészség és a rendőrség mentesülne a fenti rendelkezések alól, amennyiben a technológia szükségesnek bizonyul egy vizsgálat vagy büntetőeljárás lefolytatásához, ám ezt a szükségességet igazol kell egy hivatalos nyilatkozat formájában, amelyet a város ellenőrző testületének kell benyújtani felülvizsgálatra.

Nem kérnek a Nagy Testvérből

A témában megszólaló, a szigorítást támogató különböző szószólok megszólalásaiban gyakran visszaköszön az a félelem, hogy technológiát az állam képes lehet visszaélésszerűen használni saját állampolgárai ellen. A helyzeten az sem segít sokat, hogy nemrégiben kiderült, egy sor amerikai magáncég (igaz, gyakran akaratlanul) segít kiépíteni Kínának az 1984 lapjait idéző korlátlan kormányzati kontrollt.

Úgy tűnik, Amerikában a polgárok igyekeznek elébe menni az eseményeknek, és még időben fellépni az olyan technológiai eszközök elszaporodásával szemben, amelyeket aztán a tudtukon kívüli célok érdekében lehet nagyon széles körben bevetni. Az alulról jövő nyomást jól szemlélteti például az Amazon esete, ahol a vezér Jeff Bezos került tűz alá saját dolgozói által, mert kiderült, hogy a cég arcfelismerő rendszerét kormányzati és rendőrségi szervezeteknek kívánják értékesíteni. De hasonló belső ellenállásra volt már példa a Microsoftnál, vagy éppen a Google-nél.

Egyes államokban jelenleg is szigorúbb szabályozás alá esik az arcfelismerés. Illinois államban például a GDPR-hez hasonló előzetes személyes beleegyezés kell az ilyen jellegű kereskedelmi eszközök használatához. Mivel a hozzájárulások egyesével történő beszerzése teljesen életszerűtlen, a gyártók egy része vagy területi alapon kikapcsolja ezt a funkciót a termékében, vagy egyszerűen egyáltalán nem forgalmazza azt az állam területén.

De szövetségi szinten is napirendben van a probléma. Az amerikai szenátus jelenleg olyan törvényjavaslatot fontolgat, amely országosan szabályozná az arcfelismerő szoftverek kereskedelmi célú felhasználását, illetve monitorozná azt, hogy azok ne szenvedjenek a algoritmikusokra jellemző elfogultságtól. Utóbbi problémára egyébként már lázasan keresik a lehetséges megoldásokat.