Újabb csörtével gazdagodott tegnap a Google és az Adalytics elemzőcég csatározásának sztorija, miután utóbbi nyilvánosságra hozta legfrissebb jelentését. A cég vizsgálata alapján számos amerikai és európai kormányzati szerv, minisztérium és politikus reklámjai jelennek meg kétséges tartalmú (például pornográf), illetve gazdasági szankciók alatt lévő oldalakon. Hasonló problémákkal szembesültek több világmárka kapcsán.

A hirdetési kampányok hatékonyságát moniztorozó Adalytics szerint egy konkrétan meg nem nevezett Fortune 500-as ügyfelük igencsak meglepődött, amikor kiderült, hogy a Google rendszerében leadott keresőhirdetéseik, amelyekről azt feltételezték, hogy kizárólag a keresőóriás saját felületén futnak, valójában a Google Search Partner (GSP) hálózat tagjainál is megjelennek. Ráadásul utóbbiak között több olyan oldal volt, amely illegális tartalma vagy szélsőséges hangvétele miatt kifejezetten káros lehet az adott márkára nézve. Sőt a gazdasági szankciók alatt álló iráni és orosz cégek felületén történő megjelenés akár még súlyos jogi következményekkel is járhat a korlátozások potenciális megsértése miatt.
 

Az FBI álláshirdetése egy pornóoldal felületén (forrás: Adalytics)

Mint kiderült, a Fortune 500-as ügyfél mellett egy nagy csokornyi óriásvállalat, valamint az USA és az EU számos minisztériuma, kormányzati szerve is érintett a témában. Paul Tang, az Európai Parlament egyik képviselője szerint "a történelem során először szembesülünk azzal a nyugtalanító valósággal, hogy a mesterséges intelligencia bűncselekményeket követ el". A politikus alaposan megvízsgálná a Google hirdetési rendszerét működtető algoritmusokat, és hozzátette azt is, hogy az Európai Bizottságnak be kell vetnie az eszköztárát annak érdekében, hogy a cég átláthatóan és elszámolathatóan működtesse a szolgáltatásait.

Tang a felszínre került példák alapján felvetette annak a lehetőségét is, hogy azzal, hogy a Bizottság hirdetései szankciókkal sújtott orosz és iráni vállalatok weboldalain jelennek meg (lásd nyitóképünk), a testület akár a saját maga által javasolt szankciók megsértője is lehet. A képviselő ezért annak is utána menne, hogy pénzhez juthattak-e a kérdéses oldalak üzemeltetői az ilyen hirdetésmegjelenítéseknek köszönhetően.

Nincs itt semmi probléma!

A Google a maga részéről igyekezett a lehető leggyorsabban cáfolni a kedden megjelent elemzés megállapításait, illetve megkérdőjelezni annak módszertanát. A keresőóriás szerint az Adalytics példái maximum szélsőséges és ritka hibának tekinthetők egy amúgy egészségesen működő ökoszisztémában. A Google ugyanakkor lépéseket tesz annak érdekében, hogy a jelentésben szereplő egyes oldalakon a jövőben ne jelenhessenek meg a hirdetései.

Az Alphabet leányvállalata a jelentés kapcsán felemlegeti, hogy az Adalytics már többször publikált pontatlan jelentéseket, amelyek "félremagyarázzák a termékeinket, és durrván eltúlzott állításokat tesznek". A cég hangsúlyozta azt is, hogy az oldalak elemzése és a velük megosztott korlátozott információk alapján egyetlen olyan esetet sem azonosítottak, amelyben kifizetés történt volna bármilyen szankcionált szervezet felé.

Utóbbi azért lehet, mert a Google keresőjét bármely oldal beépítheti saját rendszerébe, ami alapesetben lehetővé teszi a keresőóriásnak, hogy az ott lefuttatott keresésekben fizetett találatokat jelenítsen meg, anélkül, hogy az oldal üzemeltetője részesülne az ebből származó bevételből. Az AdSense hirdetési partnerek ugyanakkor jelentkezhetnek az AdSense for Search programra is, ami már lehetőséget ad a reklámok megjelenítésével generált forgalom egy részének megszerzésére.

Hirdetési (csata)zaj

A Google megjegyzése azzal kapcsolatban, hogy az Adalytics folyamatosan támadja őket nem alaptalan. Az elemzőcég ugyanis csak idén nyáron két külön témában is nekiment a technológiai óriás gyakorlatának. Az egyikben a videós reklámkampányok elhelyezésével kapcsolatos potenciális problémákra, a másikban a fiatalkorúak állítólagos megfigyelésére és reklámokkal történő kiszolgálására utalt anyagaiban szereplő példáival az Adalytics.

De nem csupán a Google-t találják meg azzal, hogy hirdetéselhelyezési gyakorlata nem éppen makulátlan.  Az egykori Twitter, azaz az X például pert is indított a Media Matters ellen, mert a civil szervezet jelentése valótlanságokon alapul, és egyetlen célja a szándékos károkozás.