Potenciálisan komoly pereket, de minimum garantált kellemetlenséget jelent a Google számára egy reklámkampányokat elemző cég terjedelmes jelentése arról, mire jutottak több mint ezer márka több évre visszanyúló videós hirdetéseinek elemzésekor. Az Adalytics megállapításaiból nem kevesebb következik, mint az, hogy a reklámipar egyik legnagyobb szereplője tendenciózusan túlszámlázott az ügyfeleinek.
A probléma alapvetően azokkal a TrueView konstrukcióban értékesített reklámfilmekkel van, amelyeket a Google partneri megállapodás alapján más tulajdonában lévő felületeken (híroldalakon, alkalmazásokban stb.) jelenít meg. A Google Video Partner (GVP) hálózathoz csatlakozott szereplőknek elméletben ugyanolyan szigorú feltételeknek kell megfelelniük, mint amilyet a keresőóriás saját platformjain, például a YouTube-on alkalmaz.
A TrueView hirdetési formátum hivatalos leírása többek között garantálja az ügyfeleknek, hogy hirdetéseik "kiváló minőségű" oldalakon, nem eldugott pozícióban, nem automatikusan elinduló módon, de bekapcsolt hanggal futnak majd. A konstrukció egyik legnagyobb előnye pedig az, hogy a felhasználó által öt másodperc után kikapcsolható lejátszás kapcsán csak abban az esetben fizet az ügyfél, ha az legalább 30 másodpercig (vagy rövidebb anyag esetén végig) pörgött, vagy a felhasználó közvetlen interakcióba lépett a reklámmal.
Ígéret szép szó?
Az Adalytics több mint 1100 márka hirdetési kampányát vizsgálta meg egészen 2020-ig visszatekintve. Az elemzés alapján az ezekre a kampányokra fordított összegek nagy része olyan GVP-felületeken futó reklámokra ment el, amelyek nem felelnek meg a cég által felállított követelményeknek. A hirdetések sok esetben álhíreket terjesztő, vagy máshonnan összelopkodott tartalmakat megjelenítő "híroldalakon" futottak, gyakran a képernyő oldalán vagy alján eldugott kisképernyős megjelenítőben. Számos esetben ezek a hirdetések automatikusan és hang nélkül indultak el, de volt olyan is, hogy az elvileg kötelező átugrási lehetőséget tették elérhetetlenné az adott felületen.
Számokban kifejezve mindez azt jelenti, hogy a reklámelhelyezési jelentések alapján egyes hirdetési kampányokban a TrueView in-stream reklámköltés 42-75 százaléka olyan GVP-oldalakra és -alkalmazásokra ment el, amelyek nem feleltek meg a Google szabványainak. Az elemzőcég becslése szerint mindez dollármilliárdokra tehető kárt okozott a hirdető márkáknak.
A hírek szerint az Adalytics eredményeit megkapó médiavásárlók finoman szólva sem voltak boldogok, egyesek "hirdetési csalást" emlegettek, mások pedig feleslegesen költött pénzüket szeretnék visszaszerezni a Google-től. Többen azt is nehezményezték, hogy a YouTube-on kívül egyáltalán bárhol máshol megjelent a kampányuk, amiről véleményük szerint a keresőóriás nem tájékoztatta őket megfelelően.
Minden a legnagyobb rendben
A Google a maga részéről ugyanakkor határozottan elutasítja a jelentésben megfogalmazott vádakat. A vállalat globális videomegoldásokért felelős vezetője, Marvin Renaud egy blogbejegyzésben reagálva többek között arról írt, hogy az Adalytics "megbízhatatlan mintavételi és proxy-módszereket használt". Hozzátette azt is, hogy a videós hirdetési kampányok "túlnyomó többsége" a YouTube-on fut, a márkáknak pedig bármikor lehetőségük van arra, hogy hirdetéseik megjelenítése kapcsán kizárják a GVP felületeit. Másrészről pedig a GVP-n megjelenő hirdetések több mint 90 százaléka "látható az emberek számára az egész interneten", ez az arány pedig magasan felette van az iparági átlagnak - érvelt Renaud.
A blogbejegyzés kitért arra is, hogy a Google rendkívül szigorúan betartja azokat az irányelveket, amelyek tiltják, hogy a cég partnerei webhelyeiken megtévesztő vagy zavaró technikákat alkalmazzanak a hirdetési bevételek mesterséges felpumpálására. Ezt bizonyítja az is, hogy a vállalat csak az elmúlt évben több mint 143 ezer olyan weboldalon állította le a hirdetések futtatását, amelyekről úgy ítélte meg, hogy megsértik a szabályait.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak