A kiberbűnözők a befektetés és a megtérülés arányában felfedezték maguknak a kkv-kat, de még inkább a helyi és városi kormányzati rendszereket.

Bár egy időben mérhetően csökkent a zsarolóvírus-támadások száma, a bűnözők a végfelhasználók otthoni gépei helyett már megtalálták a befektetés-arányosan sokkal jobban fizető célpontokat, ami újra a fájlrendszereket titkosító malware-ek felfutásához vezetett. Az ideális áldozatok azok a kis- és közepes vállalkozások és hasonló méretű szervezetek, köztük a települési önkormányzatok, amelyek forrásaikat tekintve nem feltétlenül képesek a teljesen naprakész kiberbiztonsági protokollok kialakítására és fenntartására, de a sikeres támadások olyan károkat okoznak nekik, hogy a legtöbbször a váltságdíjak kifizetése tűnik az egyetlen életszerű választásuknak.

A 2017-es WannaCry összességében nem generált rekord bevételt az elkövetőknek, de első ízben mutatta meg a gyakorlatban is, hogy az ilyen kampányok milyen pusztítóak lehetnek az üzleti szereplőkre vagy akár a kritikus infrastruktúrák irányítására nézve. Bár az elmúlt években olyan szervezetek is áldozatául estek a zsarolóvírusoknak, mint a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, a Maersk vagy a Norsk Hydro, a leggyakoribb látható célponttá a városok és helyi önkormányzatok váltak, különösen az Egyesült Államokban.

Egyre nagyobb összegek röpködnek

Idén nyáron a 34 ezer lakosú, floridai Riviera Beach City már 600 ezer dollár értékű bitcoint fizetett az adatait és szolgáltatásait megbénító hekkereknek, nem sokkal később pedig a 12 ezres, ugyancsak floridai Lake City-nek került 500 ezer dollárjába a városi tanács majdnem minden informatikai rendszerét és szolgáltatását elérhetetlenné tévő támadás. Legutóbb a Colordao államban fekvő, szintén 12 ezres lélekszámú Lafayette jelentette be július végén, hogy 45 ezer dollárja bánja a számítógépes hálózatát, telefonos és levelező szolgáltatásait, illetve online fizetési és időpontfoglalási rendszereit tönkretévő malware-fertőzést.

Az ottani polgármester egy videoüzenetben biztosított róla mindenkit, hogy a közpénzek elköltésének nem ez volt az a módja, amelyet eredetileg terveztek, és minden lehetőséget számba vettek, mielőtt belementek volna a váltságdíj kifizetésébe. Ennek során nem csak a várható költségeket, de a helyreállítás időtartamát is figyelembe kellett venniük, összességében pedig világossá vált, hogy a rendszerek visszaállításának ára és a kimaradás hossza nem alternatíva a titkosító kulcs megvásárlása mellett.

A sort a Georgia állambeli Jackson County-val folytathatjuk, ahol 400 ezer dollárba került, hogy visszanyerjék a saját IT-rendszereik fölötti ellenőrzést. Az eddigi rekordot minden bizonnyal Atlanta, Greenville vagy Baltimore jelenti – utóbbi esetében a hekkerek követelése 70-80 ezer dollár értékű bitcoin volt, de a későbbi hírek szerint a városi képviselőknek egy 10 millió dolláros keretről kellett dönteniük a károk fokozatos helyreállítására. Az összes eset közös tulajdonsága azonban az, hogy a városi vezetőknek nem sok választásuk van, ha a kritikus közszolgáltatások helyreállításának leggyorsabb és legolcsóbb módját keresik, ezzel pedig a bűnözők is tisztában vannak.

A világon pesze nem csak az amerikai közösségek futottak bele komoly incidensekbe, és nem is mindenhol mennek bele a tárgyalásba: a dél-afrikai Johannesburg például tavaly döntött úgy, hogy nem fizet váltságdíjat néhány hónapon belül már második, a városi közműveket érintő zsarolóvírus-támadás elkövetőinek. A kisebb önkormányzatok azonban nem igazán gondolkodhatnak saját erőből megvalósítható megoldásokban, így a beszámolók szerint az sem meglepő, hogy a hekkerek már kifejezetten utaznak rájuk – korábban inkább csak vaktában lövöldöztek, és áldozataik közé véletlenül akadt be egy-egy helyi kormányzati hálózat.

Amit tudnak, azt azért megtehetnék

Ehhez jön, hogy az elkövetőket csak nagyon ritkán sikerül azonosítani, ami a szakemberek szerint a műfaj egyik sajátossága, szemben más támadási formákkal. Az egyetlen jó hír, hogy az illetékesek állítólag már egyre több helyen értik a zsarolóvírusok kockázatait, és egyre több forrást hajlandóak a védekezésre allokálni, nem utolsósorban a PR-katasztrófáktól való félelmükben. Ettől persze a bűnözőknek még bőven elég célpont áll rendelkezésére, így az előrejelzések szerint a belátható jövőben akkor is tovább emelkedik az ilyen esetek száma, ha a védekezés általában egyszerű lépésekből áll.

Ilyen a biztonsági frissítések naprakész telepítése a szoftverekhez és operációs rendszerekhez (a klasszikus WannaCry sikeréhez is ezek elmaradása járult hozzá a legnagyobb részben), a hálózaton keresztül kezelhető Távoli Asztal szolgáltatások felülvizsgálata, a jelszavak értelmes kezelése, netán a több faktoros azonosítás bevezetésével a kritikus helyeken. A legfontosabbnak azonban a rendszeres biztonsági mentéseket tartják, mert ha a baj megtörténik, csak ezek tehetik lehetővé az aránylag fájdalommentes helyreállítást, és arra is csak ezek adnak lehetőséget, hogy bárhol elvből elutasítsák a tárgyalást a bűnözőkkel.

Biztonság

Még nem nőtt az égig, de az EU-nak máris gondja támadt a Bluesky működésével

Az X-ről politikai okokból távozó tömegek kedvelt célpontja a Twitter-alapító gründolta platform. A Bluesky egyelőre nem elég nagy ahhoz, hogy a legszigorúbb EU-s szabályozás alá essen, de így sem ússza meg Brüsszel piszkálódását.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.