A mesterséges intelligencia fegyverkénti alkalmazása a világ számos pontján komoly aggályokat vet fel és vitákat generál, ám vannak olyan helyek, ahol az ilyesmivel nem igazán foglalkoznak. Oroszország látványosan felgyorsította és kiszélesítette azokat a fejlesztési projektjeit, amelyek autonóm fegyverrendszerek katonai célú bevetését teszik lehetővé - állapítja meg a Pentagonhoz tartozó Joint Artificial Intelligence Center (JAIC) friss elemzése. A JAIC igazgatója egy nyilatkozatban világossá is tette, hogy az orosz hadsereg egyértelműen vezető szerepre tör az MI-támogatta fegyverek területén. 

Mindenhol IS bevetnék

Az Artificial Intelligence and Autonomy in Russia elnevezésű jelentés több mint 150 olyan mesterségesintelligencia-képességekkel bíró rendszert vesz lajstromba, amelyeket az egykori szuperhatalom hadseregének erősítésére szánnak. A fejlesztési ciklus különböző életszakaszaiban lévő projektek gyakorlatilag minden bevetési területet lefednek. Van köztük szárazföldön, vízen, levegőben, űrben, illetve a kibertérben használható autonóm platform. Ezekkel a megoldásokkal Oroszország "információdominanciára" szeretne szert tenni a csatatéren, amit a saját kitüntetett helyzete miatt aggódó amerikai fél értelemszerűen aggodalommal figyel.

Ez egy új szituáció, mivel a magába roskadó Szovjetunió idejében fel sem merült, hogy a birodalom bármilyen komoly szerepet játszhatna az internet és az ehhez kötődő hálózati technológiák fejlesztésénél. Az ezekre épülő kibertámadások területén azonban már éltanuló státuszt vívott ki magának Oroszország, és a jelek szerint a mesterséges intelligencia harctéri alkalmazásánál sem akar a birodalom a hátsó sorokból figyelni. Moszkva jelentős erőforrásokat áldoz az adatelemzéshez, gépi intelligenciához, illetve ezek szoftveres támogatásához kötődő képességek fejlesztésére.

Ahogy a JAIC igazgatója a fentebb említett nyilatkozatában megfogalmazta: "Oroszország komoly fenyegetést testesít meg a közeljövőre nézve (az Egyesült Államok számára), kihívást jelent, hogy ne csak lépést tartsunk velük, hanem előttük is próbáljunk maradni."

Többszereplős játszma

A gyilkolásra emberi felhatalmazás nélkül alkalmas rendszerek bevetés több éve napirenden van az ENSZ-ben. Harminc ország, köztük Brazília és Pakisztán is szorgalmazza, hogy a világszervezet próbálja elérni az MI hadi eszközként való alkalmazásának betiltását. Egyes országok mellett különböző szervezetek is ezért lobbiznak, mondván: a "gyilkos robotok" emberi kontroll nélküli alkalmazása nehézzé teszi például annak eldöntését, hogy az adott támadás arányos válasz volt-e pl. egy agresszióra, vagy a háborús felelősség megállapítását.

Ugyanakkor mindez nem feszélyezi azt a becslések szerint több mint 60 országot, ahol robotikához köthető katonai fejlesztések folynak. A fentebb tárgyalt Oroszország mellett többek között az USA, Kína, Dél-Korea és Izrael is ezt a csoportot erősíti. Ezeknek a kutatásoknak a jó része emberéletek kioltására is képes rendszerek megalkotását célozza. Globális megállapodásra pedig már csak azért sincs sok esély, mivel a katonailag fejlettebb országoknak nem érdeke kiegyensúlyozottabbá tenni a hadászati versengést azzal, hogy saját kezüket kötik meg. Ezt mutatja az az év elején nyilvánosságra hozott tanácsadói javaslat is, ami azt szorgalmazza, hogy az amerikai törvényhozók ne akadályozzák az MI harctéri bevetésének lehetőségét.

A témával kapcsolatban érdemes felidézni, hogy egy ENSZ által készített jelentésből nemrégiben derült ki: tavaly Szíriában török gyártmányú öngyilkos drónokkal likvidáltak lázadó erőket. Ez tekinthető az első hitelesen dokumentált harctéri cselekménynek, ahol egy fegyverrendszer közvetlen emberi utasítás nélkül okozott halálos sérülést.